A bejelentés szerint az elnök Versaillesban látta el kézjegyével a dokumentumot, ahova a francia elnök meghívására utazott a G7-csúcs helyszínéről.
A Fehér Ház bejelentése alapján a megállapodás aláírt példányáról készült fotót rögtön eljuttatták az iráni félhez, valamint a béketárgyalásokon közvetítőként részt vevő államoknak.
Az eredeti tervek szerint JD Vance alelnök utazott volna pénteken Genfbe, ahol a hivatalos aláírás megtörtént volna.
Egyes források szerint ennek ellenére pénteken tarthatnak amerikai-iráni találkozót, ugyanis a már aláírt egyetértési nyilatkozat alapján az Egyesült Államok és Irán között 60 napos tárgyalási szakasz kezdődik.
Megnyílhat a Hormuzi-szoros, fontos szankciók enyhülhetnek
A szerdán a Fehér Ház illetékesei által bemutatott, 14 pontból álló egyetértési nyilatkozat alapján a felek azonnal leállítják a katonai műveleteket minden fronton, beleértve Libanont is. Az Egyesült Államok és Irán kölcsönösen tiszteletben tartja a másik szuverenitását és területi integritását, és tartózkodik attól, hogy a másik belügyeibe beavatkozzon.
Rendelkeznek továbbá arról, hogy az Egyesült Államok 30 napon belül feloldja Irán tengeri blokádját, Irán pedig azonnal biztosítja a szabad és 60 napig díjmentes áthaladást a kereskedelmi hajók számára a Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Államok vállalja, hogy a végleges megállapodást követő 30 napon belül visszarendeli katonai erőit Irán közeléből.
A nyilatkozat szerint emellett Irán a 60 napos időszak során szabadon exportálhatja kitermelt kőolaját, és kőolajtermékekeit, amely időszakra az amerikai pénzügyminisztérium hozzájárul a szankcionált iráni kőolajtermékek kereskedelméhez.
A Hormuzi-szoros feltétel nélküli megnyitása szintén a végső békeegyezményről szóló tárgyalások 60 napos időszakára szól – derült ki a nyilatkozó fehér házi illetékesek szavaiból, akik azt is elmondták, hogy a Hormuzi-szoroson való áthaladás hosszú távú rendszeréről Iránnak, Ománnak és az öbölmenti államoknak kell megegyezniük.
Hozzátették ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok arab partnerei nem támogatnak olyan megoldást, ami lehetőséget ad Iránnak arra, hogy a hajózási útvonal használatáért pénzt kérjenek.
A Genfben aláírni tervezett egyezmény kilátásba helyezi egy 300 milliárd dolláros, Irán újjáépítésére és gazdasági fejlesztésére szolgáló alap megteremtését arab államok és az Egyesült Államok hozzájárulásaiból.
A megszólaló tisztségviselők megjegyezték, hogy ez nem ró kötelezettséget az Egyesült Államokra, hogy részt vegyen abban.
Az Egyesült Államok arra vállalt kötelezettséget, hogy a 60 napos tárgyalási időszak alatt nem vezet be új szankciót Iránnal szemben és nem vezényel új csapatokat a térségbe, majd amennyiben sikerül egy végső megállapodást kötni, akkor a Közel-Keleten állomásozó amerikai erők visszatérnek a katonai offenzíva kezdete, azaz február 28-a előtti elhelyezkedéshez.
A tájékoztatás szerint Irán atomprogramjának lezárásáról, és az ország birtokában lévő magas fokon dúsított uránkészlet eltávolításáról szintén a végső megállapodás rendelkezik majd, amiben az is szerepel, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség részt vehet a dúsított urán „hígításában”, azaz átalakításába polgári célú felhasználásra.
Amennyiben Irán tartja magát vállalásaihoz az atomprogramját illetően, és azt ellenőrizhetővé tesz hosszú távon az ENSZ-szankciók feloldása is elképzelhető
– mondták el a Trump-adminisztráció szerdán nyilatkozó tisztségviselői ugyanakkor azt hangoztatták, hogy a hosszú távú megállapodásról szóló tárgyalási szakaszban az Egyesült Államok bármely pillanatban felállhat az asztaltól, ha arra a következtetésre jut, hogy Irán „a halogatásra játszik, és szavai mögött nincs tartalom”.
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök aláírja a Keystone XL olajvezeték-projekt újraélesztését célzó rendeletet a washingtoni Fehér Házban 2026. április 30-án (Fotó: MTI/EPA/CNP pool/Aaron Schwartz)