– Lebénult tankok százai, lövészárkaikban meglepetésszerűen megtámadott katonák, váratlanul, harci gépek megjelenése nélkül kigyulladó városközpontok: a drónok megjelenése a hadviselésben meglepő fordulatokhoz vezetett, miután kitört az orosz–ukrán háború. Hogy tudná elhelyezni ezt az újszerű eszközt a modern harcászatban?
– Érdemes talán visszautalni rá, hogy a harci drónok nem Ukrajnában jelentek meg először a nemzetközi fegyveres konfliktusok történetében: Irakban, Afganisztánban, Hegyi-Karabahban, Szíriában és Líbiában is láttuk korábban ezeket az eszközöket. Fegyverként az egyik legemlékezetesebb megjelenése a török gyártmányú Bayraktar TB2 drónok bevetése volt a karabahi háborúban. Ezzel együtt azért kapcsoljuk mégis Ukrajnához a drónokat, mert az orosz–ukrán háborúban értek el egy technológiai és doktrinális minőségi ugrást.
Szabó József nyugalmazott diplomata, külügyi szakértő (Fotó: hirado.hu)– Miért pont az ukrajnai háborúban, ha már korábban is bevetették ezeket az eszközöket?
– Azért, mert itt a drón már nem egy különleges fegyverként szerepel, nem az elit alegységek ritka eszköze, hanem tömeges harctéri fogyóeszköz lett belőle. Ukrajnában történt meg az is, hogy a drónok megváltoztatták a modern hadviselés érzékelési, döntési és pusztítási rendszerét. Amíg régebben az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy ki látja meg előbb az ellenséget, most már egy sokkal komplexebb felfogás érvényesül. A tét most már az, hogy ki képes gyorsabban érzékelni, azonosítani, majd az azonosítás alapján dönteni és csapást mérni. Ebben a láncolatban a drón egyszerre lehet felderítőeszköz, tüzérségi megfigyelő, kommunikációs átjátszó, csapásmérő eszköz; vagy akár „loitering munition”, avagy öngyilkos lőszer. Továbbá lehet elektronikai hadviselési platform is; és mivel rendkívül nagy pszichológiai hatása van, a harcmezőn lévő katonákra a pszichológiai hadviselésnek lehet az eszköze. A drón ma már része a harctéri struktúra idegrendszerének.
El ejercito de ucrania sigue entrenando a los que usan drones con mods del GTA 5
Existen simuladores dedicados para esto
Pero el GTA lo conocen y lo jugaron todos de pibes, supongo que irá por ahi pic.twitter.com/54Prq3DMTb— ElBuni (@therealbuni) June 10, 2026
– A harctéri drónok tömeges bevetése súlyos etikai kérdéseket is fölvet, hiszen a képernyőn vezényelve dönt a drón irányítója, mint valami videójátékban, emberi életekről. Milyen hatást érnek el a dróncsapásokról közzétett felvételek, gyengíthetik-e a harcoló erők morálját?
– Minden harctevékenységnek valamilyen módon célja az ellenség demoralizálása. A drón is ennek a pszichológiai hadviselésnek az eszközévé vált. Az újdonság ebben az, hogy ezt a tevékenységet, hogy emberekre vadásznak, rögzítik és közhírré teszik a Telegram-csatornákon. Az igazi pszichológiai hatást tehát egyszerre éri el maga a csapás, az embervadászat közzététele és az a tény, hogy mindezt széles körben ismertté teszik. Tehát itt is egy új, összetett műveletről van szó.
Orosz dróntámadásban megsérült kijevi lakóház tetején készít videófelvételt okostelefonjával egy férfi 2023. december 22-én. Ukrán források szerint két ember megsebesült (Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)– Megjelenésekor szívesen emlegették a harci drónokat új, „olcsó” eszközként. Mennyiben reális ez a megközelítés?
– Az a tény, hogy a drónok ma már rendszerszinten kerülnek alkalmazásra, már önmagában cáfolja ezt a nagyon gyakran fölmerülő narratívát, hogy a drón egy olcsó eszköz lenne. Egyáltalán nem az, hiszen komplett rendszerek, robusztus globális infrastruktúra vannak mögötte: a műholdas felderítés és az adattovábbítás, a műveleti tervezés; költség persze a drónkezelő kiképzése és a drónközpontok felállítása is. Ez mind rengeteg pénzbe kerül. Hogy mást ne mondjak: a „hajlandók koalíciója” mintájára egy „drónkoalíció” is megalakult, amelynek erre az évre tervezett, Ukrajnának átadandó pénzmennyisége kétmilliárd euró. Tehát egy rendkívül drága eszközről beszélünk.
– Mit jelent ennek a drón fegyvernemnek a rendszerszintű alkalmazása, milyen hagyományos fegyvernemeket tud támogatni vagy akár kiváltani?
– Jó példa erre a tüzérség, amelynek gyakorlatilag a szeme lett a drón. Képes ugyanis a tüzérségi tűz megfigyelésére – míg korábban erre tüzérségi felderítőket alkalmaztak, ami általában személyek kiküldését jelentette. Alkalmas a drón a tüzérségi tűz helyesbítésére vagy a tűzvezetésre; képes célmegjelölésre és célkijelölésre is. Ezáltal a tüzérség hatékonysága nagyobb lett, és javult a tüzérségi tűz pontossága. Ebből az is következik, hogy egy adott célpont leküzdéséhez kevesebb lőszer kell.
A pusztítást nézik emberek egy moszkvai lakóházat ért ukrán dróntámadást követően 2026. május 17-én. Három ember életét vesztette, legkevesebb 18 pedig megsérült a Moszkvát és környékét ért ukrán dróntámadás következtében (Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov)– Komikus tévedésbe esett egy szakértő még az orosz–ukrán háborús konfliktus első heteiben: lelkesen elemzett egy videójátékot, amit úgy értelmezett, hogy Bayraktar drónok „szedik le” az orosz tankokat és a menekülő katonákat. Vajon valósak-e azok a felvételek, amelyeket tucatszámra látunk a világhálón a drónok harctéri pusztításáról?
– A legtöbb felvételről, amit a Telegram-csatornákon láttam, úgy gondolom, hogy a túlnyomó többsége valós, ám szerkesztett felvételekből áll. Ám vannak olyan, a mesterséges intelligencia által gyártott képsorok is, amelyek a megtévesztést is szolgálhatják. A felvételeket az teszi lehetővé, hogy ezeket a drónokat fölszerelik optikai felderítő eszközökkel is, tehát olyan kamerákkal, amelyek a képet real-time, valós időben továbbítják. A drónokat irányító központban ezeket a felvételeket rögzítik; e felvételek egy része kerül fel a világhálóra is. Az előbb említett pszichológiai hatást, ami a hadviselés része, úgy tudják elérni, hogyha valós felvételeket tesznek közzé, legyen szó akár az ukránokról, akár az oroszokról. Egyébként a valóságnak szintén megfelel, hogy – miként ez a videófelvételeken is látszik – a szemben álló felek kölcsönösen „vadásznak” egymásra, de ez a háború természetes velejárója. Elég gyakran lehet olvasni egyébként arról is, hogy az élőerő megsemmisítésének egyik legfontosabb eszközévé vált manapság a drón – ám nem olyan mennyiségben és mértékben, mint ahogy azt a nyugati és az ukrán narratíva közvetíteni próbálja.
Kapcsolódó tartalom
– Amilyen gyakran látunk felvételeket a célra vezérelt drónok pusztításáról, annyira ritkák a hagyományos tüzérség tevékenységéről szóló dokumentumok. Kiváltja-e a drón fegyvernem a tüzérséget?
– A drón nagyon hasznos kiegészítője a tüzérségnek, de nem a helyettesítője. Az „öngyilkos” FPV-drónok nem képesek helyettesíteni a tüzérséget és nem tudják biztosítani ugyanazt a tűzvolument; nem képesek arra sem, hogy olyan mennyiségű anyagot, vasat juttassanak az ellenség területére, mint amire a tüzérség képes. (Katonai szleng: a „vas” itt lövedéket, gránátot, rakétát jelent – a szerk.)
Az ukrán hadseregnek szánt FPV-drónok (First-person view) sorakoznak egy raktárban a nyugat-ukrajnai Lvivben 2024. március 22-én. Az FPV-drónok repülés közben egy fedélzeti kamera segítségével élő adást közvetítenek speciális szemüvegre, mobiltelefonra vagy táblagépre. Lviv város vezetése 800 FPV-drónt vásárolt és adott át az ukrán hadsereg különböző egységeinek (Fotó: MTI/EPA/Mikola Tisz)– Korábban Elon Musk SpaceX-hálózata is szerepet játszott az orosz–ukrán harctéren, ahol az ukrán haderő egyértelműen amerikai műholdas felderítési adatokkal operál. Igaz-e, hogy az oroszok itt jelentős hátrányban vannak?
– Szükséges különbséget tenni a drónok harcászati, műveleti és stratégiai alkalmazása között. Vannak olyan szervezetszerű dróncsapatok, amelyek a harcászati szinten működnek. Más, e feladatra dedikált dróncsapatok az ellenség hadműveleti vagy akár stratégiai mélységét „dolgozzák meg”. A műholdas adatok e három körből részben a drónok stratégiai, részben műveleti mélységű felhasználására irányulnak. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a stratégiai mélység célpontjainak a felderítésére, különösen a dinamikus célpontok felderítésére és az ilyen célpontok kijelölésére csak a műholdas felderítés alkalmas. Ez a felderítés ukrán oldalon pedig kizárólag amerikai kézben van. A Reaper nehézdrónok szintén amerikaiak, illetve közreműködnek a légtér ellenőrzését felderítő repülőgépek is e feladatkörben.
A terrible night for Kyiv and other Ukrainian cities.
Russia launched 70 missiles and 611 drones at Ukraine tonight. Kyiv was the main target. Five people were killed and 35 more were injured, including a pregnant woman and two kids.
▪️ Kyiv:
Destruction was recorded in all 10… https://t.co/GxtoXkZ9Y4 pic.twitter.com/4ZodrYKJaX
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) June 15, 2026
– Milyen gyártmányúak e komolyabb hadműveletekben részt vevő légi felderítő eszközök?
– A legismertebb ezek közül az AWACS légtérellenőrző rendszer, ami szintén amerikai. Nemrég az ukrán légierő a svédektől kapott légtérfelderítő eszközt, a Saab 340 AEW&C (ASC–890) repülőgépet. Fontos azonban látni a korlátokat: ezek a gépek a sebezhetőségük miatt nem repülhetnek be az ukrán légtérbe.
– Mi okból?
– Mert az oroszok képesek lelőni. Így ezek a gépek is a Fekete-tenger semleges vizein vagy a török, illetve a román partok mentén járőröznek, és úgy szerzik be az adatokat. Az is előfordul, hogy a balti államok területe fölött repülnek.
– Miért annyira fontos a légvédelmi eszközök felderítése?
– A stratégiai csapásmérésre alkalmas drónokat azokban a hézagokban kell reptetni, ahol az egyes légvédelmi eszközök nem képesek teljes lefedettséget biztosítani. Viszont ezeket az adatokat kifejezetten és szinte kizárólag az Amerikai Egyesült Államok eszközei képesek meghatározni.
Ukrán dróntámadás füstje Szentpétervár felett 2026. június 3-án, amelynek hajnalán Alekszandr Drozgyenko leningrádi kormányzó szerint félszáz ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem a térségben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy ukrán drónok csapódtak egy szentpétervári olajtárolóba (Fotó: MTI/AP)– S mi a helyzet a dróncsapások célpontjainak meghatározásával, képes-e az ukrán haderő önállóan felderíteni a célpontokat és meghatározni a szükséges koordinátákat?
– Az ukrán hadviselő fél műholdas felderítőképességgel nem rendelkezik, és nincs saját képessége az orosz stratégiai mélység célpontjainak a felderítésére, célpontjainak kijelölésére és a légvédelmi eszközök felderítésére sem.
– A felderítőgépek és műholdas rendszerek, melyek tehát nem ukrán kézben vannak, továbbítják az észlelt adatokat – de hová? Képes az ukrán haderő az adatok feldolgozására?
– A beérkező adatokat valóban fel kell dolgozni, ám az ilyen típusú adatfeldolgozásra sincs „tiszta”, önállóan működő ukrán képesség. A NATO viszont már képes ennek a feldolgozására, és az egységes légvédelmi rendszere keretében képes például az előbb említett „svéd” légtérellenőrző és felderítő repülőgép adatainak a feldolgozására is.
– Rendben, megkapja Kijev a szükséges adatokat; de meg tudják-e önállóan határozni a csapásmérő drónok útvonalát?
– Nagy valószínűséggel az ukrán drónok repülési útvonalát szintén NATO-segítséggel kapja meg Ukrajna.
– Mit biztosítanak mindebből az ukránok?
– Ukrajna adja az eszközt és vállalja a politikai felelősséget a csapásokért.
Um militar russo mostra a sua coluna de equipamento, que foi atingida por drones kamikazes ucranianos „Hornet”, na saída de Berdyansk. pic.twitter.com/xGJXx499cI
— Rendeiros#Silva (@rendeiro_silva) June 14, 2026
– Összegzésképpen elmondhatjuk tehát, hogy az oroszországi célpontok elleni dróncsapásokat Ukrajna képtelen volna kivitelezni?
– A NATO és az Egyesült Államok nélkül nincs ukrán katonai képesség az oroszországi stratégiai mélység célpontjai elleni csapásokra. Ez pedig nagyon sok kérdést vet fel. Például a fegyveres küzdelmek komplex megközelítésének elve, amelyik amerikai szabályzatban is rögzítve van, háborús és nem háborús cselekedetekre osztja fel a fegyveres küzdelmeket. A felderítés, a célpontkijelölés, illetve a célravezetés az ezen szabályzat szerint egyértelműen háborús cselekedet. Tehát a probléma itt az, hogy mindazon országok, amelyek részt vesznek az orosz stratégiai mélység célpontjai elleni csapásmérésekben, azok súrolják a „hadviselő fél” fogalmát.
A Venyiamin Kondratyev krasznodari kormányzó Telegram-csatornáján közreadott, videófelvételről készített képen füst száll fel az ukrán dróntámadást szenvedett tuapszei olajfinomítóból 2026. április 29-én(Fotó: MTI/AP/Venyiamin Kondratyev krasznodari kormányzó Telegram-csatornája)
– Hogy tudja fölvenni a versenyt Oroszország ebben a kemény technológiai háborúban, gyakorlatilag a NATO képességeivel szemben?
– Az oroszok elég nagy lemaradásban voltak a műholdas, különösen az optikai felderítés, illetve a titkosított harctéri kommunikáció terén is. Azonban az orosz hadiipar és az űrkutatás is adaptálódott: az idén több tucat műholdat bocsátottak föl. Ez még nem biztosít olyan gyakori lefedettséget Ukrajna területe felett, mint amit az amerikai és a NATO-képesség együttesen biztosítani tud. Viszont naponta több olyan 15-20 perces időablakot tudnak nyitni Ukrajna felett, amikor az orosz drónok képesek adatokat nyerni, célpontokat meghatározni, sőt lehetőségükben áll a támadó drón célpontra való „rávezetésére” is. Tehát az oroszoknak – Ukrajnával szemben – minderre saját nemzeti képességek állnak rendelkezésre.
Kiemelt kép: Drónt készül indítani egy katona a Donyecki területen lévő Druzskovkánál húzódó frontvonal közelében 2025. május 22-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Az ukrán hadsereg 93. különálló gépesített dandárja)