A Európai Parlament és az EU Tanácsa ellen benyújtott kereset április 27-én kelt. A vállalat az EU 2026/261 rendeletének maradéktalan hatályon kívül helyezését kéri, amely előírja az orosz gázimport fokozatos leállítását és az orosz olajimport leállítására való felkészülést.

A Nord Stream 2 AG hat szabályt sorolt fel, amelyet álláspontja szerint az Európai Unió ezzel a döntéssel megsértett. Egyebek között azt állítja, hogy a rendeletet helytelen jogalapon fogadták el.

„Valójában ennek a szankciókhoz hasonló intézkedésnek az EU működéséről szóló szerződés 215. cikkén kellett volna alapulnia” – hangzik el a felperes egyik érve

A kereset sérelmezi továbbá az arányosság elvének, a tulajdonjog, a vállalkozói tevékenység szabadsága és az egyenlő bánásmód elvének megsértését is. A vállalat szerint a rendelet gyakorlatilag megfosztja őt a csővezeték kereskedelmi célú hasznosításának lehetőségétől, amit de facto kártalanítás nélküli kisajátításnak minősített.

A Nord Stream 2 emellett hatalommal való visszaélésnek tekinti, hogy az uniós intézmények a szokásos jogalkotási eljárást használták fel a szankciók bevezetésekor alkalmazott követelmények megkerülésére.

Az EU Törvényszéke a T-264/26 szám alatt vette nyilvántartásba az ügyet, a tárgyalás időpontját egyelőre nem tűzték ki.

A 2026/261 rendelet hatályon kívül helyezését Szlovákia is követeli. A szlovák keresetben szintén szerepel, hogy a dokumentumot helytelen jogalapon fogadták el, és hogy az sérti az arányosság és az európai szolidaritás elveit. A szlovák hatóságok véleménye szerint a rendelet túlzottan negatív következményekkel jár az országra és a területén működő gazdasági szereplőkre nézve.

Az EU Tanácsa január végén fogadta el a rendeletet az orosz energiahordozók beszerzésének fokozatos megszüntetéséről. A rövidtávú szerződések szerinti LNG-import tilalma április 25-én lépett hatályba, a hosszú távú szerződések esetében ezt 2027. január 1-jétől tervezik. Június 17-től lép hatályba a rövidtávú szerződések szerinti, csővezetéken szállított gázra vonatkozó embargó, 2027. november 1-jétől pedig a hosszútávú szerződések esetében is.

Az Oroszországból Németországba irányuló Északi Áramlat és Északi Áramlat 2 orosz gázexportvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbantások a Balti-tenger mélyén. A második vezeték egyik ága továbbra is üzemképes.

Kiemelt kép:  A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték (Fotó:MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség)