A The Times of Israel cikke által ismertetett amerikai jelentés szerint több tucat izraeli kommandós és hírszerző tartózkodhatott az azeri–iráni határ térségében. A legközelebbi álláshelyük állítólag alig mintegy 96 kilométerre lehetett Tabriztól, attól az északnyugat-iráni nagyvárostól, amelyet Izrael a háború során különösen heves csapásokkal sújtott. A beszámoló szerint az eredeti terv az volt, hogy az egységek mentőcsapatként működjenek, ha Irán sikeresen lőné le az izraeli légierő támadó repülőgépeit.

A küldetés azonban a háború előrehaladtával bővülhetett: a kommandósok és a Moszad emberei hírszerzési, megfigyelési és drónműveletekben is részt vehettek, vagyis Azerbajdzsán déli térsége a jelentés szerint Izrael egyik csendes előretolt pontjává válhatott Irán északi peremén.

A CNN azt is állítja, hogy az innen támogatott műveletek közé tartozhatott Rahman Moqadam, az iráni Forradalmi Gárda különleges műveleti részlege vezetőjének likvidálása is a háború korai szakaszában. Moqadam feladatai közé tartozott állítólag olyan operatív hálózatok szervezése, amelyek izraeli politikai vezetőkről, biztonsági tisztségviselőkről, nyugati katonai létesítményekről, kikötőkről és izraeli hajókról gyűjtöttek információkat.

Azerbajdzsán és Irán között hosszú ideje feszült és bizalmatlan a viszony, mivel Azerbajdzsán Izrael fontos regionális partnerévé vált: izraeli fegyvereket vásárol, miközben Izrael az azeri energiahordozók fontos vevőjévé vált. Teherán régóta attól tart, hogy Azerbajdzsán területe Izrael számára stratégiai ugródeszkává válhat egy Irán elleni hadműveletben.

Az azeri külügyminisztérium tagadta az értesüléseket, azt állítva, hogy Azerbajdzsán soha nem engedte meg, és a jövőben sem fogja megengedni, hogy területét bármely harmadik ország katonai, hírszerzési vagy ellenséges célokra használja egy másik állam ellen. Az azeri fél szerint a CNN névtelen forrásokra támaszkodott, nem mutatott be hiteles bizonyítékot, és figyelmen kívül hagyta Baku hivatalos álláspontját.

Az ügy súlya azonban túlmutat egyetlen tagadáson vagy kiszivárogtatáson. Ha a CNN beszámolója helytálló, akkor Izrael nem pusztán légierővel és távolsági csapásmérő képességgel vívta az Irán elleni háborút, hanem egy szélesebb, több országot érintő árnyékhálózatot is működtethetett. A beszámoló szerint ilyen rejtett pontok nemcsak Azerbajdzsánban, hanem Irakban, az Egyesült Arab Emírségekben és Szomáliföldön is szerepet játszhattak.

A térségben zajló folyamatok azt mutatják, hogy a Közel-Kelet háborúi már régen nem korlátozódnak a hivatalos frontvonalakra. A csapások, hírszerzési műveletek, drónakciók és titkos bázisok világa nincs tekintettel az országhatárokra sem. Egy-egy ország területe akkor is a nagyhatalmi és regionális konfliktusok árnyékába kerülhet, ha hivatalosan tagadja, hogy részt venne azokban.

Kiemelt kép: Ultraortodox zsidó férfi egy földbe csapódott iráni ballisztikus rakéta maradványa mellett, a ciszjordániai Jerikó közelében 2026. június 8-án. Az előző este óta Irán mintegy harminc rakétát lőtt ki Izrael irányába, reggel pedig az izraeli légierő kiterjedt támadást hajtott végre Irán stratégiai légvédelmi rendszerei ellen (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan)