Június 11-e az a nap, amelytől kezdve a 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború időtartama már meghaladja az első világháborúét.
A háború 1568. napján
Az Ukrajna elleni orosz támadással megkezdődött konfliktus ugyanis csütörtökön elérkezett 1568. napjához, míg a „Nagy Háború” 1914. július 28. és 1918. november 11. között pontosan 1567 napig tartott.
A bolulevardevoltaire.fr a két esemény közötti párhuzamot észlelve megjegyzi:
„bizonyos körülmények hasonlóknak tűnhetnek, mint például a harctereken hosszabb ideje beállt patthelyzet
és az is, hogy ma a mindkét harcoló fél számára lehetetlen véget vetni a háborúnak.”
🇷🇺🇺🇦 The dynamic map of the flight of Russian drones and missiles during the nighttime massive strike on Ukrainian territory.
Note the paths pic.twitter.com/KW9JoJJTMs
— Lord Bebo (@MyLordBebo) June 6, 2025
A haragos unokatestvérek
A második világháború lezárása óta az európai kontinensen példátlan méretű, véres és pusztító harc Oroszország és Ukrajna között a francia konzervatív lap szerint „egy unokatestvérek közötti háború”.
Az orosz hadsereg bevonulása Lembergbe (Lviv) 1914-ben (Forrás: Wikipédia)„Az oroszok ugyanis” – emeli ki a bolulevardevoltaire.fr – „az ukránok szomszédai és unokatestvérei. A két népet közös, gyakran fájdalmas történelem köti össze. Ukrajna viszont a háború kitöréséig ingadozott az nyugati világhoz való csatlakozás iránti vágya és az Oroszországgal fennálló földrajzi és történelmi közelsége között”.
A lap emlékeztet a független ukrán államot jellemző megosztottságokra, a Donbasszban élő,
orosz ajkú lakosság hátrányosan megkülönböztetésére, akik „emiatt 2014-ben fegyvert ragadtak a kijevi hatalom ellen.
Természetesen a szomszédos Oroszország támogatta őket”.
Szentpétervár, 2026. június 3. Ukrán dróntámadás füstje Szentpétervár felett 2026. június 3-án, amelynek hajnalán Alekszandr Drozgyenko leningrádi kormányzó szerint félszáz ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem a térségben (Fotó: MTI/AP)Elevenen elégetve
Miután az orosz katonai beavatkozás többek között a Krím-félsziget elfoglalásához és annektálásához vezetett, a 2014 szeptemberében és 2015 februárjában Minszkben aláírt egyezmények különleges státust biztosítottak a donyecki és luhanszki szakadár területeknek. Ezek a megállapodások soha nem valósultak meg teljes mértékben. A helyzetet elmérgesítették az olyan kilengések, mint az odesszai tragédia 2014. május 2-án, amikor
46 vagy 47 oroszpárti tüntetőt égettek el elevenen a rájuk gyújtott szakszervezeti székházban,
ketten pedig utcai harcokban veszítették életüket.
Amikor Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, a három nagyhatalom közül egy sem fontolgatta, hogy támogatná Ukrajnát az elvesztett terület visszahódításában, míg Oroszországra csupán gazdasági és politikai szankciókat vetettek ki.
Ma viszont az Európai Unió már a huszonegyedik kemény gazdasági és pénzügyi szankciócsomagon dolgozik Oroszország ellen, anélkül, hogy Moszkva gazdasági téren térdre kényszerülne – olvasható a francia lapban.
Ukraine launches new waves of drone attacks inside Russia.
These waves are being launched simultaneously in various directions and Russian locations; reports indicate more than 400 drones are involved.
Ukraine is concentrating its bombing on Russian refineries, air bases, and… pic.twitter.com/66OulzZgjH— Juan Manuel Ríos P (@jmriosp) June 8, 2026
Halálos áldozatok 1914 és 2022 után
Az első világháborúban (1914–1918) becslések szerint összesen 19-22 millió ember vesztette életét. Ebből mintegy 9-10 millió volt a katonai halott, és további 10-13 millió a civil áldozat, akikkel harci cselekmények, éhínség vagy betegségek végeztek. A sebesültek száma meghaladta a 21 milliót.
Az orosz–ukrán konfliktus halálos áldozatainak számára vonatkozó becslések nagymértékben eltérnek; nyugati hírszerző és kutatóintézetek számításai szerint legalább 400 ezren veszítették életüket,
az összes áldozat száma (beleértve a sebesülteket és az eltűnteket) megközelíti a 2 millió főt.
A konfliktusok költségei
Az első világháború az addigi történelem legköltségesebb konfliktusa volt, amelynek közvetlen anyagi és vagyoni kárait a szakértők mintegy 330 milliárd dollárra becsülik (1914-es árfolyamon). A háború tönkretette Európa gazdasági szerkezetét és a globális pénzügyi rendszert.
Az orosz hadsereg állásai Kelet-Törökországban, Sarıkamış közelében. 1914-ben (Forrás: Wikipédia)Az orosz–ukrán konfliktus anyagi és infrastrukturális veszteségei mindkét oldalon óriásiak; az Ukrajnát érintő anyagi károk önmagukban elérik az 524–588 milliárd dollárt. A közvetett globális és nemzetgazdasági veszteségek pedig ezermilliárdos nagyságrendűek.
Az ukrajnai háború ötödik évében
az Oroszországra nehezedő károk mérése kevésbé szól a lerombolt városokról, inkább az elveszett bevételekről és a kimerült fegyverarzenálokról olvashatunk.
2025 novemberében Alekszandr Basztrikin, az Oroszországi Föderáció Nyomozóbizottságának elnöke kijelentette, hogy legalább 41 orosz régiót érintettek az ukrán támadások, mintegy 600 milliárd rubel (több mint 7,8 milliárd dollár) értékű kárt okozva.
Andrij Hnatov, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke úgy becsülte: egyetlen nap teljes körű háború átlagosan 172 millió dollárba (145,7 millió euróba) került az országnak 2025-ben.
Ha napjainkban fejezné be a háborút,
Ukrajna területének mintegy 19,3 százalékától búcsúzhatna el,
ami 116 ezer négyzetkilométernyi területi veszteséget jelentene Kijevnek.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Az ukrán katasztrófavédelem felvételén orosz légicsapásban kigyulladt raktárépület lángol a dél-ukrajnai Dnyipropetrovszki területen 2026. június 4-én (Fotó: MTI/AP/Ukrán katasztrófavédelem)