„Mi feltétlenül készek vagyunk és szeretnénk békés úton megegyezni Ukrajnával, azon az alapon, amelyről a Trump elnökkel folytatott találkozónkon beszéltünk” – mondta.

Putyin szerint nem zárja ki egymást a Donyec-medence egészének orosz ellenőrzés alá vonása és az, hogy Moszkva megállapodjon az ukrajnai rendezésről. Arra a kérdésre, hogy mit mondana Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a konfliktus lezárása esetén, így válaszolt:

„Minimum azt lehet és kell mondani: hála Istennek, hogy minden véget ért”.

Egyúttal emlékeztetett rá, hogy Zelenszkij elnöki mandátuma 2024-ben lejárt és hangsúlyozta: csak az ország törvényes vezetőjével lehet megállapodást aláírni. Szerinte a kijevi kormánykörök egyelőre nem érdekeltek a harci cselekmények tényleges befejezésében.

„Ha van akarat a fegyveres konfliktus békés úton való lezárására, Oroszországnak pedig van ilyen szándéka, akkor megtalálja azokat, akiknek alá kell írniuk a megfelelő dokumentumokat” – mondta.

Putyin megismételte álláspontját, miszerint az Ukrajnáról folytatandó tárgyalások megkezdéséhez nincs szükség a harci cselekmények felfüggesztésére. Az ukrán dróntámadásokkal kapcsolatban kilátásba helyezte, hogy Oroszország fejleszteni fogja légvédelmét.

Közölte: az orosz hadsereg minden fronton előrenyomul, ellenőrzése alá vonva a luhanszki régió egészét, a donyeckinek több mint 85 százalékát, Zaporizzsja megyének pedig több mint 80 százalékát, az elmúlt hónapban pedig összesen 2440 négyzetkilométert foglalt el, „és ez a folyamat napi rendszerességgel folytatódik”.

Az ukrán fegyveres erők fő problémája az orosz elnök szerint a személyi állomány „katasztrofális hiánya”.

Adatokat sorolt, amelyek szerint az ukrán fél havi 40 ezer embert veszít, amit nem tud pótolni, mert a „kényszersorozás” 15–16 ezer ember hoz be a hadseregbe, a kórházakból 14 ezer ember tér vissza, ugyanakkor 20 ezer ember dezertál. Megjegyezte, hogy dezertálás címén mintegy 200 ezer büntetőügyet indítottak Ukrajnában.

Az Oresnyik hiperszonikus rakétákkal eddig végrehajtott csapásokat a rendszer jövőbeli, teljes körű alkalmazása szempontjából nevezte fontosnak. Azt mondta, a fegyverrendszert tesztelték, de Ukrajna területén annak harci bevetése „a szó teljes értelmében” gyakorlatilag egyáltalán nem történt meg.

„Oda mértünk csapást, ahol könnyű volt megnézni az eredményt. (…) Számunkra ez ahhoz fontos, hogy a jövőben döntéseket hozzunk az Oresnyik teljes körű alkalmazásáról a kijelölt célpontok ellen, egyebek között városi beépített területeken is” – mondta Putyin.

Kifogásolta, hogy „mindenki igyekszik szemet hunyni” afelett, hogy Ukrajnában

„nácikat temetnek újra, akik zsidókat, lengyeleket és oroszokat gyilkoltak meg a második világháború idején”.

Kijelentette, hogy Oroszország kész tárgyalásokat kezdeni Európával, de nem siet ezzel. Meglátása szerint az EU és az Oroszország közötti tárgyalások európai főtárgyaló-jelöltjéről a külügyminisztériumok vagy a titkosszolgálatok vonalán lehetne egyeztetni, mert ezen a szinten továbbra is fennállnak a kapcsolatok.

Vlagyimir Putyin azt mondta, Moszkva nem erőltet rá Európára senkit, de olyan személyekre van szüksége, „akikben meg lehet bízni”. Ilyen személyként Gerhard Schröder volt német kancellárt nevezte meg ismét.

Megjegyezte, hogy Moszkva soha nem szakította meg a kapcsolatokat az uniós országokkal, és „ha valaki célszerűnek tartja a párbeszéd újraindítását Oroszországgal, csak tessék, mindössze ennyit kell tenni”.

Úgy vélte, hogy az EU nem semleges, ezért nem lehet közvetítő a konfliktusban, azzal járulhatna hozzá a válság megoldásához, ha rávenné Kijevet az Anchorage-ben elért megállapodások elfogadására.

Putyin elutasította a vádat, miszerint Oroszország megtagadta volna az energiahordozók szállítását, és közölte, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetéket az amerikai szankciók visszavonása és a német kormány döntése alapján „akár holnap” újra lehet indítani.

Leszögezte, hogy Oroszország nem ellenzi Ukrajna társult tagságát az Európai Unióban, de azt ellenzi, hogy az EU katonai tömbbé alakuljon.

Ismételten „tudatos provokációnak” minősítette az állításokat, amelyek szerint Oroszország a NATO megtámadására készülne. Ezek célja szerinte a lakosság meggyőzése a gazdaság militarizálásának és Ukrajna katonai támogatásának szükségességéről.

Emlékeztetett arra, hogy az iráni dúsított urán Oroszországba való elszállítására vonatkozó javaslat továbbra is érvényes, és megjegyezte, hogy 2015-ben Oroszország már megtette ezt és az amerikai fél támogatta a döntést. Úgy vélte, ezt az uránt a jövőben fel lehetne használni Irán békés atomprogramjaira a nemzetközi közösség és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzése alatt. Hozzátette, hogy Oroszország kész minden tőle telhetőt megtenni a konfliktus megoldása érdekében.

Vlagyimir Putyin nem bocsátkozott részletekbe azzal kapcsolatban, hogy milyen orosz–amerikai tárgyalások folynak Kuba ügyében.

Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin orosz elnök nemzetközi hírügynökségek képviselőivel találkozik a 29. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum (SPIEF) idején a szentpétervári Konsztantyin-palotában 2026. június 4-én (Fotó: MTI/EPA/AP pool/Dmitrij Loveckij)