A politikus hangsúlyozta, hogy országa az uniós csatlakozási folyamat éllovasa a Nyugat-Balkánon, és reálisnak tartja azt a célt, hogy Montenegró 2028-ban az EU 28. tagállamává váljon.
Úgy fogalmazott, hogy
az ország teljesítette a legfontosabb reformokat, és készen áll a csatlakozási tárgyalások lezárására. Kiemelte, hogy a bővítési folyamat sikeréhez az Európai Unió politikai elkötelezettségére is szükség van.
Véleménye szerint Montenegró uniós tagsága bizonyítaná, hogy a bővítési politika továbbra is élő folyamat, és ösztönzést jelentene a térség többi csatlakozásra törekvő országa számára is.
Az államfő a nyugat-balkáni országok és az Európai Unió kapcsolatainak erősítését sürgette, hangsúlyozva, hogy a régió stabilitása és európai integrációja közös érdek.
Európa és a Nyugat-Balkán egyre közelebb kerül egymáshoz, és a tivati csúcstalálkozón is arról volt szó, hogyan lehet ezt a kapcsolatot erősebbé, láthatóbbá, konkrétabbá tenni – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón.
„Mindannyian megerősítettük, hogy a Nyugat-Balkán az Európai Unióhoz tartozik, ez teljesen világos”
– tette hozzá. Kiemelte, ez nem csupán távlati ígéret, hanem tudatos, közös stratégiai választás. A döntést a befektetések, a szorosabb gazdasági és politikai együttműködés, valamint a kölcsönös bizalom építése teszi kézzelfoghatóvá.
A megbeszélésen két fő témára összpontosítottak: az EU új növekedési tervére a Nyugat-Balkán számára, valamint a bővítési folyamat jövőjére.
A növekedési terv lényege, hogy a régió országai fokozatosan integrálódjanak az uniós egységes piacba. Az elv egyszerű: az EU megnyit bizonyos piacágazatokat a nyugat-balkáni vállalatok előtt, cserébe a térség országai vállalják a szükséges reformok végrehajtását, hogy az uniós cégekkel azonos versenyfeltételek jöjjenek létre.
A reformokat uniós beruházások kísérik, amelyek már most is konkrét projektekben öltenek testet. Eddig 675 millió euró értékű befektetés valósult meg, a következő, már előkészített csomag nagysága 540 millió euró. A beruházások célja, hogy kézzelfogható javulást hozzanak az emberek mindennapjaiban, miközben a régió gazdaságát is közelebb hozzák az uniós normákhoz.
A másik központi téma a bővítési folyamat jövője volt. A csúcstalálkozón világossá tették: a bővítés nem csupán technikai eljárás, hanem geostratégiailag elengedhetetlen, hosszú távú befektetés az európai békébe, stabilitásba és biztonságba.
A folyamat továbbra is érdemalapú marad, vagyis az előrelépés feltételei a jogállamisági, gazdasági és intézményi reformok. Ugyanakkor a résztvevők szerint a rendszernek dinamikusabbá kell válnia: az érdemalapúság nem jelentheti a folyamat lassúságát.
A hangsúly a kiszámíthatóságon van – magyarázta Ursula von der Leyen. Magyarázata szerint ha egy ország teljesíti a vállalt reformokat, akkor ennek konkrét előrelépésben kell megjelennie az uniós csatlakozási útvonalon. A cél, hogy a reformokért cserébe ne csak ígéretek, hanem valós integrációs lépések járjanak. A tervek szerint a reformokkal párhuzamosan bővül a Nyugat-Balkán hozzáférése az uniós programokhoz és forrásokhoz.
Az Európai Unió a múlt hónapban kezdte meg Montenegró csatlakozási szerződésének kidolgozását, és most már tényleg visszaszámolunk a következő bővítésig, Montenegró 2028-ra a 28. tagállam lesz – hangsúlyozta António Costa, az Európai Tanács elnöke.
Hozzátette: ez jelképesen is lezár egy korszakot, és jelzi, hogy az uniós bővítés újra tényleges politikai prioritássá vált. A folyamat ugyan továbbra is szigorú feltételekhez kötött, de az ütemezés és a politikai támogatás most világosabb, mint az elmúlt években bármikor.
Az Európai Tanács elnöke értékelte a legutóbbi, fél évvel ezelőtti találkozó óta elért eredményeket. Ennek részeként a múlt héten kormányközi konferenciát tartottak Albániával, amely megnyitotta a csatlakozási folyamat következő szakaszát. Az Európai Bizottság javasolta három tárgyalási fejezet lezárását is Albániával, ami a reformok gyakorlati megvalósulásának elismerése.
Szerbia esetében a António Costa kiemelte, hogy a szerb kormány konkrét ütemtervet terjesztett elő a választási törvény reformjának még hiányzó elemeihez. A tervek szerint a következő hetekben lezárulhat az igazságügyi reform, az ellenőrzési mechanizmusok megerősítésével és a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembevételével. Ezek a lépések kulcsfontosságúak az uniós normákhoz való közeledés és a demokratikus intézmények megerősítése szempontjából.
A csúcstalálkozó egyik legfontosabb előrelépése, hogy a héten megkezdődik az első bővítési klaszter megnyitásának folyamata Ukrajna és Moldova számára. Ez azt jelzi, hogy az Európai Unió a háborús és geopolitikai kihívások ellenére is törekszik arra, hogy a keleti partnerségből érkező országok számára kézzelfogható perspektívát adjon
– szögezte le az Európai Tanács elnöke.
Az elmúlt évek válságai rámutattak, mennyire fontos az összehangolt fellépés a biztonsági kihívásokkal, a geopolitikai feszültségekkel és a hibrid fenyegetésekkel szemben – emelte ki a politikus, aki szerint a Nyugat-Balkán országainak az EU közös kül- és biztonságpolitikájához történő teljes igazodása továbbra is az európai egység egyik alapvető jele lehetne.
António Costa végül arra biztatott minden nyugat-balkáni partnert, hogy használja ki a jelenlegi lendületet, és tegyen meg minden szükséges lépést az EU felé vezető út felgyorsítása érdekében.
A kiemelt kép forrása: X.com