Az ukrán diplomácia vezetője így reagált azokra a lengyel reakciókra, amelyekkel az ellen tiltakoztak, hogy május 27-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az „Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) hősei” tiszteletbeli elnevezést adományozta a Különleges Műveleti Erők (SZSZO) északi műveleti központjának.

A külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy az alakulat elnevezése az ukrán katonák döntése volt, akik feltétlen tiszteletet érdemelnek, hiszen ma éppen ők tartják a frontvonalat, és védik egész Európát az orosz fenyegetéssel szemben, ezért pedig a legnagyobb árat fizetik.

„Pontosan tudom, hogy katonáinknak még csak eszük ágában sem volt semmi lengyelellenes szándék. Számukra arról volt szó, hogy tisztelegjenek azok előtt, akik sok évvel ezelőtt ugyanúgy harcoltak a birodalmi Moszkva, a bolsevik-kommunista megszállás és az elnyomás ellen”

– jegyezte meg Andrij Szibiha.

Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy Ukrajna Lengyelországhoz hasonlóan kemény munkával és küzdelemmel a saját útját járva jutott el a függetlenséghez. Szibiha egyúttal hangsúlyozta, hogy az Ukrajna és Lengyelország közötti feszültség kiéleződése sem az ukránoknak, sem a lengyeleknek nem használ.

A miniszter rámutatott, hogy közel két év alatt sikerült helyreállítani az Ukrajna és Lengyelország közötti konstruktív párbeszédet: feloldották a kutatások és exhumálások akadályait, újratemették az áldozatokat, valamint helyreállították a történészkongresszus munkáját, és a közös történelem nehéz fejezeteinek megvitatását szakmai és tudományosan megalapozott vita keretei közé terelték. Ez elősegítette az érzékeny kérdésekről folytatott párbeszédet és a felek közötti jobb kölcsönös megértést. A külügyminiszter szavai szerint ez a kölcsönös tisztelet, elismerés és őszinteség abszolút helyes megközelítése.

„Nem szabad ezt aláásni és felpörgetni a gyűlölet gépezetét. Különösen olyan körülmények között, amikor mindannyiunk, ukránok, lengyelek és más európaiak fölött ismét ott tornyosul az ősi ellenségünk, Oroszország jelentette fenyegetés. Nem szabad elfelejteni, hogy az egymás elleni harc a szakadék szélére sodor bennünket”

– jelentette ki Szibiha.

A miniszter arra szólított fel, hogy „ezt mindenki ismerje fel, csökkentsék az érzelmi feszültséget, bízzák a közös történelem kérdéseit a történész szakemberekre, és közösen összpontosítsanak a legfontosabb feladatra: a közös ellenséggel szembeni fellépésre, Európa biztonságának megerősítésére és népeink szabad jövőjének védelmére”.

„Hálásak vagyunk Lengyelországnak azért a vezető szerepért, amelyet Ukrajna támogatásában vállalt ebben a szörnyű háborús időszakban. Arra törekszünk, hogy minden kérdést, még a legnehezebbeket is, a kölcsönös megértés és nyitottság szellemében vitassunk meg. Párbeszédre és kapcsolataink erősítésére szólítunk fel államaink biztonsági prioritásainak és jóléti jövőjének megfelelően”

– hangsúlyozta az ukrán diplomácia vezetője.

Az Ukrinform hírügynökség felidézte, hogy a lengyel külügyminisztérium bírálatára válaszul Heorhij Tihij külügyi szóvivő a múlt héten kijelentette: a lengyel és az ukrán nép történelme egyaránt tartalmaz dicsőséges és tragikus fejezeteket, ugyanakkor az UPA hőseinek tisztelete nem hordozott lengyelellenes üzenetet.

Az UPA és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) követte el a volhíniai mészárlásként elhíresült, Lengyelországban népirtásnak minősített, 1943 és 1945 között elkövetett etnikai tisztogatást, amelyben mintegy százezer lengyelt gyilkoltak meg az akkor német megszállás alatt álló, de a háború előtt még Lengyelországhoz tartozó Volhíniában és Kelet-Galíciában.

Varsó és Kijev eltérő módon tekint a történtekre: míg a lengyel fél népirtásnak minősíti, Ukrajna a lengyel részről elkövetett, az ukrajnainál nagyságrendekkel kisebb mértékű megtorlásra hivatkozva kétoldalú arányos felelősségről beszél.

Zelenszkij azzal indokolta döntését az alakulat elnevezéséről, hogy ezt „a nemzeti hadsereg történelmi hagyományainak helyreállítása érdekében” tette.

Kiemelt kép: Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka)