A kormányfő Friedrich Merz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatón kiemelte: „Ott leszünk, amikor meg kell oldani a feladatokat,” legyen szó akár az unió hosszú távú, hétéves költségvetéséről, az új MFF-tárgyalásokról, az illegális migráció elleni küzdelemről, a versenyképességről vagy külpolitikai kérdésekről.
Kitért rá: „Megnyertük ezt a választást, nem is kicsit, hanem nagyon.” Mint mondta, 1990 óta soha nem volt ekkora részvétel a magyar választásokon, soha egyetlen kormány sem kapott ekkora felhatalmazást, mint most ez a kormány. Ugyanakkor egy ekkora felhatalmazás, egy ekkora többség óriási felelősséggel jár, és óriási elvárásokkal is találkozik. Nemcsak Magyarországon óriásiak az elvárások, hanem szerte Európában – fogalmazott a miniszterelnök.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy „még mindig a németek szívében él” 1989 és Magyarország szerepe a vasfüggöny lebontásában, a határok megnyitásában. Jó, hogy az akkori Magyarország hozzá tudott járulni legalább egy kis részben Németország újraegyesítéséhez – tette hozzá. Megjegyezte: Lengyelország és Ausztria után Németország, Magyarország természetes szövetségese lett a harmadik hivatalos látogatásának célja.
Üdvözölte, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóját „már újra egy szabad és valóban szuverén európai országban ünnepelhetjük.” Magyar Péter a német kancellárt is meghívta október 23-ára, a 70. évforduló megünneplésére.
A magyar kormányfő nem tett arra ígéretet német partnerének, hogy mindig mindenben egyet fognak érteni, kiemelte azonban, hogy Friedrich Merz is tudja, a brüsszeli, az európai működés a kompromisszumokról szól.
Vállalta, hogy ha kompromisszum, döntés születik az Európai Unióban, azt Magyarország igyekszik átültetni és betartani. „Biztos, hogy lesznek hosszú vitáink, de szerintem ez így normális: őszintén, megbízható partnerként tárgyalni egymással, akár bilaterálisan, akár európai szinten” – fogalmazott.
Kitért arra is, hogy Németország a legfontosabb külföldi befektető Magyarországon, mind az export, mind az import tekintetében. A két ország éves kereskedelmi mérlege 67 milliárd euró, és szerencsére folyamatos növekedést mutatnak a német befektetések, sok tízezer magyar embernek adnak munkát a német cégek – sorolta.
„Büszkék vagyunk a német cégek által végzett munkára, és örülünk, ha minél többen jönnek. Büszkék vagyunk arra, hogy rengeteg magyar ember és magyar cégek is járulnak hozzá Németország fejlődéséhez a munkájukkal, a tudásukkal”
– értékelt.
Kiemelte: a német befektetések és a magyar tudás együtt fantasztikus dolgokra lehet képes, akár a kutatás-fejlesztés, akár a védelempolitika terén, akár más területen.
Ígéretet tett arra, hogy le fognak ülni a legnagyobb német befektetők képviselőivel meghallgatni őket is, mint a magyar befektetőket és más külföldi befektetőket is, hogy mi az, ami jó a jelenlegi helyzetben és mi az, amin lehet javítani, mivel lehet hozzájárulni ahhoz, hogy még több befektetés érkezzen.
Mindent meg fogunk tenni azért, hogy erősödjön a politikai, a kulturális és a gazdasági együttműködés a két ország között – szögezte le.
Német partnerével beszéltek energiaforrásokról, energiafüggetlenségről is – mondta el a magyar miniszterelnök, megerősítve: az új magyar kormány mindent el fog követni, hogy a lehető legtöbb irányból, helyről tudja beszerezni az energiaforrásokat, egyrészt az energiabiztonság, másrészt az ár miatt.
Friedrich Merz: Magyarország számíthat Németország segítségére
Ismételten gratulált Friedrich Merz Magyar Péter miniszterelnöknek választási győzelméhez, és tudatta, hogy Magyarország gazdasági fejlődésében számíthat Németország segítségére. A német kancellár hangsúlyozta: Magyar Péter világos mandátumot kapott, a demokrácia és a jogállamiság ismét erős Magyarországon. Egyben bizalmát fejezte ki, hogy Magyarországot képes lesz visszavezetni Európába.
Magyar Péter választási győzelme inspiráció Európa számára
– mutatott rá Friedrich Merz német kancellár a magyar miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatón, Berlinben.
Merz úgy fogalmazott, Magyar Péter bebizonyította, hogy az inga nemcsak egy irányba, az illiberális vagy autokrata irányokba lendül, de vissza is, és látványosan a politikai középre.
Merz kijelentette: Magyar Péter világos felhatalmazást kapott a választóktól, „a demokrácia és a jogállamiság ismét erős Magyarországon.” Hozzátette: bízik abban, hogy az új magyar kormányfő képes lesz „visszavezetni Magyarországot Európa közepébe.”
A kancellár közölte, hogy Németország támogatni kívánja Magyarország gazdasági megújulását. „Itt, Berlinben nyitva állnak ön előtt az ajtók. Segíteni akarunk abban, hogy ez az újrakezdés Magyarországon sikeres legyen. Számíthat ránk és személy szerint rám is” – fogalmazott.
Merz szerint Magyar Péter választási győzelme „inspiráció egész Európa számára,” mert bebizonyította, hogy „az inga nemcsak az illiberális vagy akár autoriter irányba tud kilengeni, hanem vissza is tud lendülni, mégpedig látványosan a politikai közép felé.”
A német kancellár úgy vélte, Magyarország ismét bátorító üzenetet küldött Európának, hasonlóan az 1989-es rendszerváltozáshoz. Szerinte Budapestnek ismét aktív szerepet kell vállalnia az európai integráció erősítésében, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás, a versenyképesség és a védelem fejlesztésében.
Merz hangsúlyozta: Európa szabadságát és egységét jelenleg súlyos kihívások fenyegetik, elsősorban Oroszország és az Ukrajna elleni háború miatt. „Ha Magyarország ismét egyértelműen ennek az Európának az oldalán áll, az mindannyiunkat erősít, a szabadság és a béke ügyét szolgálja” – mondta.
Az ukrán EU-csatlakozással kapcsolatban a német kancellár kijelentette: Berlin megérti, hogy Budapest először rendezni kívánja a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatos kétoldalú kérdéseket, ugyanakkor ez nem mehet az Ukrajnának nyújtott európai támogatás rovására, és nem akadályozhatja a csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását.
Merz kiemelte, hogy Németország és Magyarország a jövőben szorosabban kíván együttműködni az Európai Unió versenyképességének és védelmi képességeinek erősítésében, valamint az unió következő többéves pénzügyi keretének kialakításában.
A német kancellár végül úgy fogalmazott: a berlini találkozó egy új kezdetet jelenthet a két ország kapcsolataiban. „Üdvözlöm Berlinben, és üdvözlöm kapcsolataink újraindítását, amelyek évtizedeken át nagyon jók voltak. Ezt szeretnénk most újra felvenni” – mondta Friedrich Merz.
Magyar Péter: Javasolni fogom a V4 kibővítését
A június 23-i V4 miniszterelnöki csúcson Magyar Péter javasolni fogja a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnöknek a visegrádi együttműködés kibővítését – erről a magyar miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral folytatott megbeszélése utáni közös sajtótájékoztatón számolt be kedden, Berlinben.
Magyar Péter azt mondta: javasolni fogja, hogy hívják meg Ausztriát, Németországot vagy akár Horvátországot, Szlovéniát, Romániát is, és „építsünk egy erős Közép-Európát közösen.”
Hozzátette: ez infrastrukturális, gazdasági és kulturális együttműködést jelent.
Magyar Péter kész találkozni Zelenszkij elnökkel jövő héten
Magyar Péter kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel jövő hét elején, amennyiben sikerül megállapodni a magyar kisebbség alapvető jogainak kérdésében. A magyar kormányfő ezt a Friedrich Merz német kancellárral közös sajtótájékoztatóján jelentette ki Berlinben kedden.
Magyar Péter megerősítette, hogy tárgyalások folynak – egyelőre technikai szinten – Magyarország és Ukrajna között az Ukrajnában élő magyar kisebbség nyelvi, kulturális, oktatási jogairól. Eddig ezek az egyeztetések nagyon biztatóan haladnak. Reméljük, hogy a héten technikai szinten le is zárulhatnak – értékelt.
Azt mondta, hogy kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel jövő hét elején, amennyiben sikerül megállapodni a magyar kisebbség alapvető jogainak kérdésében.
Kisebbségiként a saját anyanyelvedet használni egy óvodában, egy iskolában, az adminisztrációban, vagy érvényesíteni a kulturális jogaidat, az nem egy extra dolog. Az egy alapvető emberi jog, és mi úgy gondoljuk, hogy egy olyan országnak, amely meg szeretné kezdeni az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat, be kell tartania ezeket a jogokat – szögezte le.
Magyar Péter kiemelte: nagyon optimista azzal kapcsolatban, hogy sikerül ezt a több mint tíz éve húzódó vitás területet rendezni Ukrajnával. Készek vagyunk új fejezetet nyitni a magyar-ukrán kapcsolatokban – hangsúlyozta.
Magyar Péter: Magyarország továbbra sem küld sem katonát, sem fegyvereket Ukrajnába
Magyarország nem küld sem katonát, sem fegyvereket Ukrajnába az új magyar kormány alatt sem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral folytatott megbeszélése utáni közös sajtótájékoztatón kedden, Berlinben.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban – ahogy többször egyértelműen fogalmaztak – Magyarország alapvető elvárása, hogy az Ukrajnában élő magyar kulturális, nyelvi és egyéb jogait rendezni tudják.
Ez egy előfeltétel, de „nem kell ezen szerintem sokat rugózni, mert várhatóan és remélhetőleg a megállapodás közel van” – fogalmazott. Ugyanakkor megerősítette: Magyarország nem küld sem katonát, sem fegyvereket Ukrajnába az új magyar kormány alatt sem.
Magyar Péter: Az az ember panaszkodik most külföldön, akinek két éven át elnökként a magyar nemzet egységét kellett volna megtestesítenie
Magyar Péter egy a köztársasági elnökkel kapcsolatos kérdésre közölte: „az az ember panaszkodik most külföldön,” akinek két éven át elnökként a magyar nemzet egységét kellett volna megtestesítenie, a magyar demokratikus államrend működése felett kellett volna őrködnie, az elesetteket kellett volna segítenie. Ehelyett Sulyok Tamás „végignézte azt, hogy Orbán Viktor kormányzása alatt több ezer magyar gyermeket tesznek tönkre pedofil rémek gyermekotthonokban,” végignézte, hogy „Orbán Viktor felhasználja a titkosszolgálatokat,” és megpróbálja tönkretenni a legnagyobb ellenzéki pártot – fogalmazott.
Azt is mondta: az államfő végignézte, hogy „orosz ügynökök járnak el a magyar választási kampányban,” és hogy őt, aki a legnagyobb ellenzéki párt vezetője volt, két éven át nem engedték be a magyar közszolgálati televízióba, „viszont reggeltől estig hazudtak rólam, hazudtak a pártunkról, hazudtak a családtagjaimról, a gyerekeimről, a szüleimről.”
Magyar Péter kitért rá: a köztársasági elnök akkor is hallgatott, amikor Orbán Viktor „a nemzeti ünnepünkön magyarok millióit nevezte poloskának, eltaposandó rovarnak.” Végignézte, hogy Orbán Viktor hogyan teszi az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává Magyarországot – tette hozzá.
A miniszterelnök hangsúlyozta: „egy ilyen ember jobban teszi, hogyha hallgat és nem külföldre jár panaszkodni.”
Megjegyezte: az egyik legfontosabb választási ígéretük az volt, hogy ha megkapják a kétharmados felhatalmazást az alkotmányozó többséggel, „akkor ezeket a bábokat, akik cserben hagyták, elárulták a hazájukat és a magyar demokráciát és jogállamot, eltávolítjuk.”
Magyar Péter azt is mondta: Magyarország támogatja Németország pályázatát az ENSZ Biztonsági Tanácsában betöltendő ideiglenes tagságra.
Arról is beszélt: annak idején minden állami támogatás nélkül, óriási ellenszélben alapítottak egy mozgalmat, amellyel két évvel később, 700 település meglátogatása után a valaha volt legnagyobb többséggel megnyerték a választást. A politikának az emberről kell szólnia, meg kell hallgatni az embereket, ezért kaptak óriási bizalmat a magyaroktól, ami óriási felelősséget is jelent – vélekedett Magyar Péter.
Kiemelt kép: Magyar Péter miniszterelnök (b) és Friedrich Merz német kancellár a megbeszélésüket követő sajtóértekezleten a berlini kancellárián 2026. június 2-án. (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)