A leginkább a karibi társégre vonatkozó törvény 1848-ban gyakorlati erejét elveszítette, amikor Franciaország végleg eltörölte a legelső gyarmatbirodalmához kapcsolódó rabszolgaság intézményét; ám jogi értelemben a törvényt egészen  az idei évig soha nem helyezték formálisan hatályon kívül. (A legelső francia gyarmatbirodalom Amerikában jött létre a 16. században, a mai Kanada keleti területein, illetve a későbbi Egyesült Államok középső régiójában. Franciaország Nyugat-Indiában is szerzett területeket, melyeket 1954-ig birtokolt – a szerk.)

Rabszolgaság a Bourbon-szigeten (ma Réunion-sziget) a francia gyarmatbirodalmak első, 17. századi korszakában. Henri Bernardin de Saint-Pierre 1850-es metszete Pál és Virginia című regényhez

A France24.com beszámolt:

a nemzetgyűlés csütörtökön egyhangú döntéssel szavazta meg  a Code Noir eltörlését.

Csonkítás, halál a szökésért

A Le Figaro rámutat: ezek a szövegek többek között a rabszolgákat

„ingó vagyonnak” minősítették, akiket a gazda ugyanúgy megvásárolhatott, mint bármely más vagyontárgyat, illetve szankciókat írtak elő szökés esetén

– a már említett füllevágás mellett liliomos vasalással való megjelölés, sőt akár halálbüntetés is.

Illusztráció a Pál és Virginia (Paul et Virgine) című könyvből , amelyet a rabszolgaság ellen küzdő Bernardin de Saint-Pierre írt

Mint arról a Le Figaro beszámol, a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország (LFI) és a Macron pártját támogató jobbközép Köztársaságiak (LRI) képviselői írták alá a törvény eltörléséről szóló javaslatot. A parlament legerősebb konzervatív pártját, a korlátlan bevándorlást ellenző Nemzeti Tömörülés (RN) pártot nem kérték fel az aláírásra.

A nemzetgyűlés csütörtöki napirendjén viszont szerepel a „rabszolgatörvény” hatályon kívül helyezése.

„Csak egy szimbolikus szavazás vagy a kényes kártérítési kérdés megnyitása?”

– teszi fel a kérdést a Le Figaro.

Colbert „szorul” 

A bizottsági viták során több képviselő is felhívta a figyelmet arra, hogy a rabszolgaság 1848-as eltörlése után Franciaország ugyan kártérítést fizetett a korábbi rabszolgatartóknak, ám ezek az összegek nem a föld nélkül maradt, leigázott embereket illették meg. Philippe Naillet szocialista képviselő például nem pénzügyi kártérítést, hanem közpolitikai intézkedéseket szorgalmazott, például hogy növeljék meg a ma is Franciaországhoz tartozó területeken az oktatásra fordított forrásokat.

A konzervatív lap megjegyzi: éppen a nemzetgyűlés épülete, a Palais Bourbon előtt áll Jean-Baptiste Colbert szobra. A kiemelkedő képességű francia államférfi, gazdaságpolitikus,

a merkantilizmus atyja nevéhez fűzik a „Fekete törvénykönyvet”;

emiatt a randalírozó tömeg vandál módon megrongálta a szobrot 2020-ban, amikor az amerikai BLM mozgalom hatására több európai országban is zavargásokba, rongálásokba fúló megemlékezéseket rendeztek egy rendőri intézkedés közben elhunyt, súlyos, erőszakos bűncselekményeket elkövetett bűnöző emlékére.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/Teresa Suárez)