Kuba a célkeresztben? Háborúra adhat okot a Raúl Castro elleni vádemelés

| Szerző: Udvardy Zoltán
Maduro venezuelai elnök esetéből okulva, a kubai hadsereg máris egy esetleges amerikai támadást készül elhárítani azt követően, hogy gyilkossággal és amerikai állampolgárok meggyilkolására irányuló összeesküvéssel vádolták meg Raúl Castrót, Kuba volt elnökét. Miguel Díaz-Canel kubai elnök vérfürdőt ígért a betolakodó erőknek.

„A Castrók ideje lejárt” – erről beszélt ugyanakkor az X-en Maria Elivra Salazar kubai–amerikai politikus, a Republikánus Párt floridai képviselője. Marco Rubio kubai származású amerikai külügyminiszter pedig kijelentette: távoznia kell Kuba legfelsőbb vezetésének.

Mint arról korábban a hirado.hu is beszámolt: vádat emeltek Raúl Castro volt kubai elnök ellen az Egyesült Államokban.

A Fox News kiemeli: Castrót gyilkossággal és amerikai állampolgárok meggyilkolására irányuló összeesküvéssel vádolták meg a Miamiban székelő Brothers to the Rescue nevű emigráns csoport két repülőgépének 1996-os lelövésében betöltött állítólagos szerepével kapcsolatban.


Nemrég a Politico írt arról, hogy a Donald Trump elnök vezette adminisztráció keményebb fellépést fontolgat a kubai kommunista rezsim ellen, miközben

Havanna több száz katonai drónt szerzett be egy esetleges háborúval számolva.

A vádiratot, amelyet egy floridai nagy esküdtszék áprilisban hozott vissza, szerdán hozták nyilvánosságra – közölte Todd Blanche megbízott amerikai főügyész szerdán Miamiban.

„Szembe szálltak” a diktatúrával 

A mostani vádemelés egy 1996. februári incidensre vezethető vissza, amelyben négy amerikai állampolgár repülőgépekkel közelítette meg Kubát; gépeiket a rezsim katonai repülőgépei lőtték le nemzetközi vizeken – áll a vádiratban Blanche szerint. A támadásban valamennyi amerikai meghalt. Az áldozatok neveiből arra lehet következtetni, hogy Carlos Costa, Armando Alejandre Jr., Mario de la Pena és Pablo Morales a kubai emigránsok soraiból kerülhettek ki.

A szövetségi főügyész pozícióját is betöltő megbízott igazságügyi miniszter az áldozatokkal kapcsolatban kijelentette, hogy

„fegyvertelen civilek voltak, akik humanitárius küldetésként repültek,

hogy megmentsék és megóvják azokat, akik az elnyomás elől a Floridai-szoroson keresztül menekültek”.

Blanche, a népes kubai közösségnek otthont adó Miamiban tartott tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „a négy meggyilkolt amerikai családjai 30 éve várnak az igazságszolgáltatásra”. A politikus kijelentette, hogy meggyőződése szerint Raúl Castrót bíróság elé állítják, hiszen elfogatási parancs van ellene érvényben, és hozzátette, hogy „megjelenhet saját akaratából vagy más úton”.

1996. február 24-én a kubai légierő Mikoyan MiG–29UB vadászgépe lelőtt két Kuba felé tartó fegyvertelen Cessna 337 Skymaster repülőgépet, amelyeket a kubai kormánnyal szemben álló szervezet, a Brothers to the Rescue üzemeltetett.

Minden figyelmeztetés nélkül

Az Amerikai Államok Szervezete (OAS) arról számolt be, hogy a kubai harci gépek figyelmeztetés nélkül lőttek. Egy korabeli magyarországi sajtóbeszámoló szerint

„nem próbáltak kapcsolatba lépni a pilótákkal, kényszerítő jelzéseket (rárepülés, szárnybillegetés) sem alkalmaztak”.

Egy harmadik, a repülésben részt vevő Cessna megszökött a szovjet gyártmányú vadászgépek elől. Korábbi hasonló repüléseken a gépek kommunistaellenesnek számító szórólapokat terjesztettek Kuba felett.

„A Castrók ideje lejárt”

A szigeten élő, a CNN szerint a kommunista rezsimet támogató kubaiak számára kevés az esély arra, hogy Castro bárhová is elmegy, pláne egy miami bíróságra.

„Ő a forradalom élő megtestesítője” – mondta Raúl Castróról Ricardo Zúniga volt amerikai diplomata a hírcsatornának.

A vádak megalapozhatnak egy esetleges amerikai katonai műveletet a gyilkosságok felelősének kiadatása érdekében

– ahogyan az a venezuelai Nicolás Maduro, Kuba közeli szövetségese esetében is történt, derül ki a CNN adásából.

A hírtelevízió hozzáteszi: Venezuelával ellentétben, ahol Maduro hadserege gyenge védelmet nyújtott, az elnöknek, Castro hűséges hívei valószínűleg sokkal harciasabban fognak reagálni. Kuba hadserege már készül elhárítani egy esetleges amerikai támadást, Miguel Díaz-Canel kubai elnök pedig „vérfürdőt” ígért minden betolakodó erő számára.

A hadsereg a sziget egész területén gyakorlatozik, miközben a kormány figyelmezteti a civil lakosságot, hogy készüljön fel egy támadásra.

Kiemelt kép: 2018. július 26-án Santiago de Cubában készített kép Raúl Castro volt kubai elnökről, a Kubai Kommunista Párt első titkáráról. 2026. május 20-án egy floridai vádesküdtszék vádat emelt a 94 éves politikus ellen egy kubai emigráns csoport két repülőgépének 1996-os lelövésének ügyében (Fotó: MTI/EPA/EFE/Ernesto Mastrascusa)

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még