Félidős választások: rádönti-e a „washingtoni diadalívet” Trumpra a teheráni fiaskó?

| Szerző: Udvardy Zoltán
„Irán számára ketyeg az óra, és jobb, ha gyorsan cselekszenek – különben semmi nem marad belőlük!” – így sürgette Donald Trump a békekötésre ellenfelét a Truth Socialön közzétett bejegyzésében. Az amerikai elnököt, aki arra akarja rávenni Teheránt, hogy kössön vele békét, és vessen véget atomfegyverprogramjának, egyértelműen szorítja az idő: novemberben félidős választások lesznek.

Donald Trumpnak a novemberi megmérettetés közeledtével minél előbb le kéne zárnia a villámháborúnak szánt, ám egyre inkább elhúzódó újabb Öböl-konfliktust.

Az iráni média eközben arról számolt be, hogy az Egyesült Államok nem tett semmilyen konkrét engedményt Teherán legutóbbi, a konfliktus lezárására irányuló javaslataira válaszul. A félhivatalos Mehr hírügynökség jelentése szerint

Washington kompromisszumkészségének hiánya a tárgyalásokat patthelyzetbe vezetheti.

Belháború a konfliktus árnyékában

Márpedig az iráni konfliktus befagyása éppúgy egyre nagyobb politikai kockázatokat jelent a Republikánus Párt számára, mint az elnök hatalmi játszmái, melyek során sorra buktatja meg a rivális vagy politikájának szempontjából számra nemkívánatos szereplőket.

A CNN példaként hozza fel, hogy Trump szombaton a louisianai republikánus előválasztáson

„tönkretette Bill Cassidy szenátor újraválasztási reményeit”,

hétfőn pedig Pete Hegseth védelmi minisztert küldte Kentuckyba, hogy semlegesítse Thomas Massie kongresszusi képviselő választási ambícióit.

Massie társszerzője volt a Jeffrey Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát előíró törvénynek. A képviselő az iráni háborúról vasárnap azt nyilatkozta: nem aggódik Trump támadásai miatt. „Látható, hogy vezetek a közvélemény-kutatásokban, míg ők kétségbeesettek (a fenyegető körülmények miatt)” – nyilatkozta az ABC News műsorában.

Lehorgonyzott teherhajó a Hormuzi-szorosban, az iráni Bandar-Abbász partjai előtt 2026. május 2-án. Kimozdíthatatlan konfliktus? (Fotó: MTI/AP/ISNA/Amirhoszein Horgui)

„Mindenkit elűz”

Trump a hétvégén azzal is fenyegetőzött, hogy visszavonja Lauren Boebert coloradói republikánus képviselőnő támogatását, miután a politikus Massie mellett kampányolt.

Nem véletlen, hogy a hétvégén Trump bal lábbal kelt fel:

a benzin ára az elmúlt napokban elérte a 4,50 dollár gallononkénti árat

az országos átlagot tekintve. A legfrissebb adatok szerint mindeközben az infláció a legmagasabb pontot érte el 2023 májusa óta. A hatást súlyosbítja, hogy a megélhetési költségek emelkedése mostanra meghaladja a béremeléseket.

A lázadó republikánus politikusok elleni trumpi bosszúhadjáratot a Demokrata Párt úgy próbálja meglovagolni, hogy a független, illetve a mérsékelt konzervatív szavazótábort környékezi meg azzal a jelszóval, hogy Trump mindenkit elűz a legszélsőségesebb MAGA-aktivisták kivételével.

Mélyülő válság, emelkedő diadalív?

Mindeközben, mint arról a BBC is beszámolt, előzetes jóváhagyást kaptak a Fehér Ház tervei egy arannyal díszített, óriási győzelmi ívre, a sajtó által „Arc de Trump”-nak keresztelt amerikai diadalívre, amelyet az elnök Washingtonban építene fel. A tervezett emlékmű – amely a párizsi Diadalívre (Arc de Triomphe) hajazna, és a függetlenségi nyilatkozat 1776. július 4-i aláírásának 250. évfordulója alkalmából készülne el. Emiatt a tervezett diadalív is éppen 250 láb (76 méter) magas lenne. Ha az emlékművet ebben a formában hoznák létre,

lényegesen magasabb volna 53 méteres párizsi társánál.


A washingtoni emlékmű magasabb lenne, megépítése esetén, a világ jelenlegi legmagasabb diadalívénél, a mexikói forradalom emlékművénél (spanyolul Monumento a la Revolución Mexicana, rövidítve MRM), amely Mexikóváros egyik legjelentősebb emlékműve, 220 láb körüli magassággal. A Financial Times korábban azt írta: Trumpot „talán zavarja, hogy a világ legnagyobbja Mexikóban található”.

A mexikói forradalom emlékműve Mexikóvárosban (Forrás: Wikipédia)

A neoklasszicista stílusban tervezett washingtoni diadalív a jelenlegi tervek szerint feltűnően hasonlítana a párizsi emlékműhöz. A tervek szerint a diadalív tetején két sasfigura és egy, a Szabadság-szoborra szintén erősen emlékeztető szárnyas angyalfigura díszelegne, az

„Egy nemzet Isten alatt”

és a „Szabadsággal és igazságossággal mindenkinek” feliratok kíséretében.

Még bele sem kezdtek

Mint arról a hirado.hu korábban beszámolt, a tervezett építmény a washingtoni National Mall parkban álló Lincoln-emlékmű mögötti Arlington Memorial Bridge-nél, a Potomac folyó jobb partjának hídfőjén épülhet. Az elnök azt szeretné, ha a diadalív a párizsi Arc de Triomphe mintájára készülne, és üdvözölné azokat, akik a hídon átkelve érkeznek az amerikai fővárosába.

A tervrajzok tanúsága szerint az erősen aranyozott építmény heves vitákat és jogi palávereket váltott ki. A képzőművészeti bizottság támogatja ugyan a  javasolt tervet, ám a kritikusok rámutatnak, hogy a testületet teljes egészében Trump elnök kinevezettjei töltik ki. Az emlékmű az Arlingtoni Nemzeti Temetőből a fővárosba érkező embereket fogadná, amint átkelnek a Memorial hídon a város központja felé haladva.


2026. február 19-én a Public Citizen nevű érdekvédelmi csoport pert indított három vietnami háborús veterán nevében a projekt leállítása érdekében, azzal érvelve, hogy az

nem kapta meg az amerikai kongresszus vagy az illetékes független kormányzati szervek megfelelő jóváhagyását.

Első alkalommal 2025. október 15-én beszélt Trump az Ovális Irodában újságíróknak a tervezett diadalívről, bemutatva egy, az asztalán heverő makettet. Egy vacsora során Trump azt is kijelentette, hogy az ív építése elkészül az Egyesült Államok 250. évfordulójára.

Az építkezés még nem kezdődött meg.

Kiemelt kép: A „Trump-ív” látványterve. Magasabb lenne a párizsi Diadalívnél (Forrás: X)

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még