A hantavírus, mint utolsó esély: alááshatja a párizsi patkánykultuszt?

| Szerző: Udvardy Zoltán
Miközben súlyos fenyegetésként bukkan fel a rágcsálók által különösen terjesztett hantavírus gyors terjedésének kockázata a patkányokban közmondásosan gazdag Párizsban, a zöldpolitikusok nyomására a párizsi városháza továbbra is a csatornákban túltengő rágcsálókkal való „együttélésen” dolgozik, és hallani sem akarnak a „kevésbé megbélyegző névre” átkeresztelt csatornapatkányok irtásáról. Az előző városvezetés által támogatott álláspont szerint a patkányok nem jelentenek közegészségügyi problémát, és egyelőre az újabb önkormányzat sem változtat ezen az állásponton.

Hátha aláássa végre a patkányok iránti rajongást, amely évek óta uralkodik Párizsban! – sóhajtott fel a Bvoltaire című lap újságírója azt követően, hogy kiderült: Franciaországban egy hantavírussal fertőzött nőt ápolnak a párizsi Bichat-kórházban, míg a szoros megfigyelés alatt tartott, vele kapcsolatban állt 26 személy tesztje negatív lett.

A konzervatív lap szerzője, Samuel Martin abban reménykedik, hogy – mivel a vírust rágcsálók terjesztik –

a járvány fenyegetése hátha véget vet a zöldek párizsi „patkánykultuszának”,

melyre eddig a párizsi városháza is fogékony volt. A Le Figaro például korábban jelezte: az előző, szintén szocialista párti polgármester, Anne Hidalgo munkacsoportot hozott létre az állatokkal való „együttélés” ügyében. Hidalgo nem nagyon reagált érdemben a veszélyes, számos kórokozót hordozó rágcsálók elszaporodása ügyében megfogalmazott kritikákra.

Arra van oltás!

Anne Souyris zöldpárti szenátor pedig nemrég azt hangoztatta, hogy a patkányok nem jelentenek „közegészségügyi problémát” – idézte fel a Bvoltaire. Még azt is hozzátette, „laza hangnemben”, hogy ha a köztisztaságiak leptoszpirózist kapnak, mert ha megharapja őket egy patkány, hát, arra van oltás! (A leptoszpirózis állatokról emberre terjedő, fertőző betegség, amelyet gyakran fertőzött vizelet – patkányé, kutyáé, sertésé – közvetít – a szerk.)

A párizsi tanács zöldpárti képviselője, Douchka Markovic pedig síkra szállt a patkányok iránti, az embert természetes módon elfogó, ám

őszerinte „abnormális, indokolatlan félelem”

ellen. A zöldpolitikus még azt is szorgalmazta, hogy „vándorpatkánynak” nevezzék a rágcsálókat, mert szerinte ez kevésbé megbélyegző elnevezés, mint a „csatornapatkány”.

Együtt élni a patkányokkal

A Zoopolis egyesület sem maradt le – folytatja a Bvoltaire. „Határesetként” igyekeztek beállítani a viszolyogtató rágcsálókat, arra hivatkozva, hogy se nem háziállatok, se nem vadállatok, és a lap által idézett, a rágcsálók által is terjesztett infekciók kutatásának egyik szakemberét, Olivier Vialt idézve arról is beszámolt, hogy e szélsőséges elemek nyomására meghiúsult a párizsi városháza monumentális terve a patkányok terjedésének megfékezésére.


A terve ugyanis beleütközött az állatvédők szélsőséges szárnyának elképzeléseibe, így végül az is

a patkányokkal való együttélésre irányuló tervvé alakult át.

Márpedig a patkány és a nutria, mindketten a leptospirosis baktériumának terjesztőiként, a hantavírus hordozója – szögezi le Vial.

Csakhogy manapság – magyarázza a szakember – „nincs akarat a beavatkozásra, mert kétségbe vonják, hogy az embernek joga lenne a természetet szabályozni. Ami néhány évvel ezelőtt még magától értetődőnek tűnt, ma már nem az. Úgy gondolják, hogy az embernek nincs joga megvédeni magát, vagy helyreállítani a természetes egyensúlyt, amikor az felborul!”

Kiemelt kép: Banksy brit graffitiművész újabb alkotása egy piros masnis patkányt ábrázol egy párizsi utcán 2018. június 26-án (Fotó: MTI/EPA/Julien De Rosa)

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még