Migrációs megállapodást kötött Ausztria Üzbegisztánnal, amelynek célja az illegálisan az országban tartózkodó külföldiek, elsősorban afgán állampolgárok kitoloncolásának felgyorsítása.

A május 7-én aláírt egyezmény értelmében a közép-ázsiai ország tranzitországként segíthet az osztrák deportálási folyamatokban, miközben az üzbég állampolgárok számára kedvezőbb vízumfeltételeket biztosítanak Ausztriában – írja a Migrációkutató Intézet.

Gerald Karner osztrák belügyminiszter a megállapodást a kemény, de igazságos menekültpolitika újabb lépéseként értékelte. Az osztrák kormány régóta szorgalmazza azoknak a külföldieknek a gyorsabb kiutasítását, akik nem jogosultak az országban maradni, különösen az afgán állampolgárok esetében.

A kitoloncolások végrehajtása azonban Afganisztán helyzete miatt rendkívül bonyolult, ugyanis a tálib hatalomátvétel óta sok európai ország felfüggesztette a közvetlen visszaküldéseket.

Az új rendszerben Üzbegisztán köztes állomásként szolgálhat az afgánok deportálásánál, miközben Taskent feltételeket is szabott.

Az üzbég vezetés csak akkor hajlandó fogadni az afgán menekülteket, ha Kabul garanciát vállal arra, hogy az afgán állampolgárokat visszafogadja. Ez azt jelenti, hogy a megállapodás sikere részben az Ausztria és Afganisztán közötti diplomáciai egyeztetéseken múlik.

Az Ute Bock Egyesület egyik önkéntese német nyelvet tanít menekülteknek Bécsben 2016. február 23-án (Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna)

Ausztriában az afgánok évek óta a legnagyobb menedékkérő csoportot jelentik. A hivatalos statisztikák szerint 2000 és 2025 között több mint 150 ezer afgán nyújtott be menedékkérelmet az országban, megelőzve a szíriaiakat is.

Csak 2025-ben több mint ötezren kértek menedékjogot afgán állampolgárként. Emellett Ausztria ad otthont Európa egyik legjelentősebb afgán közösségének, becslések szerint mintegy ötvenezer afgán él az országban, többségük Bécsben.

Az elemzés szerint a kitoloncolások újraindítását az osztrák kormány már 2025 őszén bejelentette. Akkor egy súlyos bűncselekményért elítélt afgán férfit küldtek vissza Kabulba, ami az első ilyen intézkedés volt 2021 óta. Azóta több deportálás is történt, ezek azonban jellemzően isztambuli átszállással valósultak meg, ezért az üzbég útvonal egy új alternatívát kínálhat az osztrák hatóságok számára.

Gazdasági és politikai előnyökhöz juthat Üzbegisztán

A megállapodással ugyanakkor Üzbegisztán is komoly technikai és gazdasági előnyökhöz juthat. Bécs vállalta, hogy támogatja az üzbég határigazgatási és informatikai rendszerek fejlesztését, ami modernizálhatja az ország adminisztratív és ellenőrzési infrastruktúráját. Emellett az Ausztriában képzésen részt vevő üzbég tisztviselők könnyített vízumeljárásban részesülhetnek, ami hozzájárulhat a szakmai tudástranszferhez és az intézményi kapcsolatok erősítéséhez.

Üzbegisztán számára különösen fontos a külföldi munkavállalás lehetősége, mivel gazdasága jelentős mértékben támaszkodik a külföldön dolgozó üzbégek hazautalásaira, amelyek a GDP számottevő részét adják.

Az üzbég munkavállalók elsődleges célországai továbbra is Oroszország, Kazahsztán és Dél-Korea, az utóbbi években egyre többen vállalnak munkát az Európai Unióban is, főként Lengyelországban, Németországban és a balti államokban.

A megállapodás egy szélesebb európai migrációs stratégia részeként is értelmezhető. Korábban Üzbegisztán neve felmerült azon országok között, ahol az Európai Unió úgynevezett visszatérési központokat hozhatna létre. Ezek az intézmények az új uniós migrációs és menekültügyi paktum részeként működnének, amely 2026 júniusában lép hatályba.

Az osztrák–üzbég egyezmény tehát nemcsak kétoldalú együttműködés, hanem annak jele is, hogy Európa új megoldásokat keres az illegális migráció kezelésére és a kitoloncolások hatékonyabb végrehajtására.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/Koca Sulejmanovic)