„Száz százalékban franciák”: 15 millió kettős állampolgárról beszélt Macron Kenyában

| Szerző: Udvardy Zoltán
Valóságos csemegét kínált Emmanuel Macron az újféle identitáspolitikák kedvelőinek: Nairobiban – ahová az Africa Forward francia–afrikai csúcstalálkozó alkalmából utazott a francia köztársasági elnök – megalkotta a „100 százalékban franciák és egyben 100 százalékban származási országbeli állampolgárok” elméletét. Miközben könnygázzal oszlatták a francia újragyarmatosítás elleni tüntetőket, az  államfő táncot lejtett egy népszerű dallamra.

Több millió kettős állampolgárt szólított fel a kenyai fővárosban Macron, aki a Brut Afrique nevű lapnak adott nyilatkozatot, hogy „teljes mértékben” vállalják kettős identitásukat. „Az üzenetem a diaszpórának: ezt (a kettős identitást) senki sem veheti el tőletek. Ezért ti teljes mértékben franciák és teljes mértékben algériaiak, marokkóiak, nigériaiak, beniniek, kenyaiak stb. vagytok” – jelentette ki Macron.

„Ez egy kincs és egy kiváltság” – így fogalmazott Macron a kettős állampolgárság kapcsán. Kifejtette: a kettős állampolgárok „100 százalékban franciák és egyben 100 százalékban származási országbeli állampolgárok” – derül ki a Le Figaro összefoglalójából.

Afrika – meglátása szerint – „a rendkívüli lehetőségek földje”.

A rendkívüli lehetőségek

Ismert: körülbelül 439–464 millió ember él mélyszegénységben Afrikában, ami a kontinens teljes lakosságának nagyjából az egyharmadát teszi ki. A világ legszegényebb embereinek több mint kétharmada Afrikában él;

nagyjából 282 millió ember szenved krónikus éhezéstől a kontinensen.

A Macron által meglátogatott Kenya szegénysége súlyos humanitárius kihívás, amelyet a tartós szárazság miatti éhezés (2,6 millió érintett), az alapvető infrastruktúra (ivóvíz, egészségügy) hiánya és a nyomornegyedekben élők százezrei jellemeznek. Az afrikai országban több millió ember nem jut tiszta ivóvízhez, és közel 5 millióan nem férnek hozzá megfelelő egészségügyi ellátáshoz. A csapadékhiány miatt 2,6 millióan éheznek, köztük több mint 350 ezer gyermek.

A Nairobi-beli Kibera nagy részén a talaj hulladékból és szemétből áll. „Kincs és kiváltság” (Forrás: Wikipédia)

Nairobiban, ahol Macron nyilatkozatát megfogalmazta, a szegénység drasztikus méreteket ölt, melyet a hatalmas vagyoni különbségek, a zsúfolt nyomornegyedek és az alapvető infrastruktúra hiánya jellemez. A Kibera nyomornegyed Nairobi délnyugati részén található. Becslések szerint 800 ezernél is többen élnek itt, mintegy 2,5 négyzetkilométeren. A lakók többsége sárból és hullámlemezből készült bódékban lakik.

Sem teljesen francia, sem kommunista

A kenyai alkotmány 2010 óta elismeri és megengedi a kettős állampolgárságot. Becslések szerint a Franciaországban élő kenyai állampolgárok száma (amely magában foglalja a diákokat, munkavállalókat és a már állampolgárságot szerzetteket is) körülbelül 30 ezer főre tehető.

Az elnök

a kettős állampolgárok számát több mint 15 millióra becsülte.

Macron nyilatkozatában kirohant a kettős állampolgárságúak integrációja kapcsán, mind az általa szélsőjobboldalinak nevezett, mind a szélsőbaloldali álláspont ellen.

Elítélte azt a „szélsőjobboldali” megközelítést, amelynek képviselői szerinte azt követelik, hogy a Franciaországban élő külföldiek „teljesen franciák legyenek”. Ugyanakkor síkra szállt azok ellen, akik „néha a szélsőbaloldalon” a kettős állampolgároknak a kommunisztikus, ráadásul köztársaságellenes eszmék világát kínálják.

Van aki tüntet, van aki táncol

A kenyai rendőrség május 12-én, kedden könnygázt és figyelmeztető lövéseket vetett be Nairobiban, hogy feloszlassa a francia neokolonializmust elleni tüntetést, amelynek résztvevői Macron és vendéglátója, William Ruto kenyai elnök által közösen szervezett csúcstalálkozó helyszínének közelében demonstráltak.

Mindeközben Macron, a helyi szokásokkal ismerkedve, táncot lejtett a Hakuna Matata dallamára – számolt be az Euronews.

„Átmenetileg” elfutottak 

Macron azt is kijelentette, hogy az Élysée-palotába való beköltözése óta „állandó irányvonalat” tartott fenn afrikai országokkal kapcsolatos politikájában, és úgy vélte, hogy az emberi szinten kialakult mély kapcsolatok idővel lehetővé teszik majd a nézeteltérések leküzdését azok számára, akik – különösen a Száhel-övezetben – szakítottak Párizzsal.

Az elnök itt

azokra a csúfos kudarcokra utalt, amelyek során a francia erők kivonulásra kényszerültek több olyan országból, amely Párizs egykori gyarmati területeként volt ismert

(Közép-afrikai Köztársaság, Mali, Burkina Faso stb.), amikor a Wagner-féle magánhadsereg orosz zsoldosai megjelentek a térségben.


„Ez egy átmeneti időszak, de az érintett népekhez mélyen kötődünk, szeretjük őket” – mondta Macron, szokás szerint bármely konkrétum nélkül. „Őszintén szólva, megszakad a szívem, amikor látom, mennyi mindent tehetnénk jobban a maliak, a burkinaiak vagy a nigériaiak érdekében és velük együtt” – mondta. „Remélem, hogy vezetőik újra nyitottá válnak, és a jövő felé vezető útra lépnek” – tette hozzá.

Kiemelt kép: Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezleten a nairobi állami vendégházban 2026. május 10-én. Macron a május 11-12-én Nairobiban tartandó Afrika–Franciaország-csúcstalálkozóra érkezett Kenyába (Fotó: MTI/EPA/Daniel Irungu)

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még