Az európai mentális egészségügyi válságra reflektáló tanulmányt tett közzé az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE). A minap közreadott dokumentum a keresztény tanítás és gondolkodás alapján etikai és társadalmi szempontokból elemzi a helyzetet és fogalmaz meg ajánlásokat az uniós közpolitikákra vonatkozóan.

A „Mentális egészség Európában – Felhívás a gondoskodásra” című dokumentum nyíltan kijelenti, hogy Európa egyre növekvő mentális egészségügyi válsággal néz szembe. Értékelése szerint a depresszió és a szorongás növekedését számos tényező idézi elő, mint például a magány, a trauma, az önveszélyes gondolatok, a munkahelyi bizonytalanság, az öregedés, a digitalizáció és a kényszerű migráció. A tanulmány megjegyzi, hogy a koronavírus-világjárvány súlyosbította a válságot, ugyanakkor feltárta az európai mentális egészségügyi ellátórendszer gyengeségeit. A bizottság titkára szerint a mentális egészség helyreállítása érdekében többdimenziós megközelítést kell alkalmazni, amely nem csupán a biológiai és pszichológiai szükségleteket, hanem a „lelki támogatást” is figyelembe veszi. Friederike Ladenburger az ACI Prensa-nak adott interjújában hangsúlyozta, napjaink egyik legnagyobb mentális egészségügyi kockázatává vált a magány, ami mögött nem kizárólag a kapcsolatok mennyiségi szűkössége áll, hanem a minőség is elvész az emberi kapcsolatokból. Mint mondta, „értelmes, hiteles és tartós emberi kapcsolatokra” van szükségünk.

Ennek megfelelően a friss dokumentum kimondja, hogy a mentális jóllét nemcsak a klinikai kezelésektől függ, hanem az erős emberi kapcsolatoktól, a társadalmi integrációtól, a hovatartozás érzésétől és minden egyén méltóságának tiszteletben tartásától is. Ladenburger bemutatta; a jelentés a keresztény antropológia három alapvető pillérén nyugszik, tehát úgy tekint az emberre, mint aki az Isten képmására teremtetett, az ebből fakadó méltóság magában foglalja a testet és a lelket egyaránt, valamint, hogy az ember alapvető kapcsolati és spirituális dimenzióval rendelkezik. „Jelentésünk egyik legfontosabb pontja az emberi személy közösségi aspektusa” – fűzte hozzá, jelezve, hogy az egyház közösségi eseményekkel segíthet a társadalmi elszigeteltség kezelésében.

A COMECE által közreadott tanulmány hangsúlyozza annak szükségességét is, hogy az Európai Unió olyan politikákat mozdítson elő, amelyek erősítik a családokat, mint a gondozás alapvető helyszíneit. A családot „a társadalom alapvető sejtjeként” azonosítja, és ebben a szellemben figyelmeztet, hogy Európa „sürgető és drámai demográfiai változáson megy keresztül”, valamint szorgalmazza a fiatal családok nagyobb anyagi támogatását. Mint a főtitkár fogalmazot: „Anyagi segítségre és családalapítási lehetőségre van szükségük”, valamint „munkahelyre és tisztességes lakhatásra”.

Friederike Ladenburger kifejezte aggodalmát a mesterséges intelligencia társadalomra gyakorolt hatása miatt, különösen a fiatalokkal kapcsolatban. Az európai szabályozás felgyorsítását szorgalmazta az egyének technológiai visszaélésektől, a digitális függőségtől és az online zaklatástól való védelme érdekében.

Emellett a COMECE olyan európai politikák kidolgozását sürgeti, amelyek magukban foglalják a lelki kíséretet a kórházakban és más veszélyeztetett környezetben, beleértve a reproduktív egészségügyet, a palliatív és az életvégi ellátást, valamint a migrációt is. A béranyasággal kapcsolatban a jelentés felvázolja a pszichológiai kockázatokat mind a várandós anya, mind a gyermek számára. A palliatív ellátással kapcsolatban az átfogó ellátást szorgalmazza, amely nem korlátozódik a klinikai aspektusra. „Minden emberrel méltósággal kell bánni, különösen a szenvedőkkel” – mutatott rá Ladenburger.

A püspöki bizottság hangsúlyozta a kórházi lelkészi szolgálatok fontosságát és minden egyén vallásgyakorláshoz való jogát, különösen szenvedés esetén, és megjegyezte, hogy a hatékony támogatás nemcsak „orvosi vagy klinikai, hanem lelki támogatást is magában foglal”.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/AP/Andrew Medichini)