Donald Trump ismét felvetette, hogy jelentősen csökkentené az amerikai katonai jelenlétet Európában. A terv elsőként Németországot érintheti, ahonnan akár ötezer amerikai katonát is kivonhatnak a következő hónapokban, de Spanyolország és Olaszország is célkeresztbe került. A lépés első látásra elsősorban Európának fájna, a valóságban azonban az Egyesült Államok globális katonai mozgásterét is súlyosan szűkíthetné – számolt be róla a Die Welt.
Az amerikai elnök az elmúlt években többször bírálta az európai NATO-tagállamokat, amiért szerinte túl keveset költenek védelemre, miközben az Egyesült Államok állja a kontinens biztonságának költségeit.
Az iráni konfliktusban új szintre emelte a feszültséget Washington és több európai szövetséges között. Spanyolország korlátozta az amerikai bázisok használatát és az átrepüléseket, Olaszország pedig szintén visszafogta az amerikai műveletek támogatását, amelyet a Fehér Házban nyílt sértésként értékeltek.
A német lap szerint a háttérben jóval többről van szó, mint politikai üzengetésről, ugyanis az amerikai katonai jelenlét Európában nem pusztán a kontinens védelmét szolgálja, hanem Washington globális stratégiai érdekeit is. Ben Hodges volt amerikai tábornok nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy az amerikai csapatok nem azért vannak Európában, hogy megvédjék az európaiakat. Az európai bázisok az Egyesült Államok előretolt katonai infrastruktúráját jelentik, ahonnan gyorsan lehet műveleteket indítani a Közel-Keletre, Afrikába vagy akár az Északi-sarkvidék térségébe.
Európában Németország számít az Egyesült Államok első számú bázisának. A nagyjából 36 ezer fős állománnyal – Japánt követően – itt állomásozik a legtöbb amerikai katona a világon.
A Ramstein légibázisa emellett kulcsszerepet játszik az amerikai légi műveletekben: Landstuhlban működik az Egyesült Államokon kívüli legnagyobb amerikai katonai kórház, Stuttgartban pedig az európai és afrikai amerikai parancsnokság központja található.
Becsült amerikai csapatlétszám Európában (Forrás: die Welt)Miközben több szövetséges állam korlátozásokat vezetett be, Berlin teljes mértékben megnyitotta légterét az amerikai műveletek előtt. Ennek ellenére a Trump-adminisztráció a németországi csapatlétszám csökkentését tervezi.
A csapatkivonás különösen érzékenyen érintheti a bajorországi Grafenwöhr városát, amely Európa legnagyobb katonai gyakorlóterének ad otthont. Itt nemcsak NATO-egységek, hanem ukrán katonák kiképzése is zajlik. A létszámcsökkentés továbbá gyengítené a szövetség gyors reagálási képességét a keleti szárnyon, politikai szinten pedig egy olyan üzenetet is küldené Moszkvának, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége meggyengült Európa védelme iránt.
A gazdasági következmények szintén jelentősek lennének, hiszen több német régióban az amerikai hadsereg számít a legnagyobb munkaadónak és gazdasági szereplőnek. A Ramstein térségében például az amerikai jelenlét évente több mint 1,7 milliárd euróval járul hozzá a helyi gazdasági teljesítményhez.
A brit bázisok szintén létfontosságúak az Egyesült Államoknak, hiszen a fairfordi reptérről indulnak azok a nehézbombázók, amelyeket a közel-keleti bevetésekre küldenek. Az iráni támadások idején napi több bevetést is innen hajtottak végre B–1-es és B–52-es bombázók.
Nagy-Britannia ugyanakkor már nemcsak a bombázók miatt kulcsfontosságú, hanem mert a hírszerzési együttműködés szerepe az elmúlt években még tovább nőtt. A Menwith Hill bázis az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség egyik legfontosabb titkosszolgálati központja az Egyesült Államokon kívül.
Trump csapatkivonása a NATO mellett Amerikát is gyengítheti
Spanyolország és Olaszország esetében a Földközi-tenger és az afrikai műveletek jelentik a fő stratégiai értéket. A spanyolországi Rota haditengerészeti bázison amerikai rakétavédelmi rombolók állomásoznak, amelyek a NATO rakétapajzsának részét képezik. Az olaszországi Sigonella pedig az amerikai hírszerzési és különleges műveletek egyik legfontosabb európai központja.
A Trump-adminisztráció számára különösen kellemetlen volt, amikor Madrid és Róma is korlátozta az iráni műveletek támogatását. Habár Marco Rubio külügyminiszter nyilvánosan próbálta jelentéktelennek beállítani a konfliktust, a valóságban az amerikai hadseregnek rövid idő alatt át kellett szerveznie több műveletét, tankerrepülőket pedig más országokba kellett áthelyezni.
Mindeközben Lengyelország az egyik legfontosabb amerikai partner lett Kelet-Európában. Az orosz–ukrán háború után Washington jelentősen növelte jelenlétét az országban, ahol jelenleg mintegy tízezer amerikai katona állomásozik, többségük rotációs rendszerben. A délkelet-lengyelországi Rzeszów–Jasionka repülőtér az Ukrajnának küldött katonai segélyek egyik fő logisztikai központjává vált.
Romániában már láthatók Trump stratégiai átrendezésének következményei, ahol az Egyesült Államok már korábban bejelentette, hogy csökkenti jelenlétét, miközben a figyelmet egyre inkább az indo-csendes-óceáni térségre összpontosítja. A döntés aggodalmat váltott ki a NATO keleti szárnyán, mivel sokan attól tartanak, hogy Moszkva ezt az amerikai elköteleződés gyengüléseként értelmezheti.
Ezzel szemben Törökország külön kategóriát jelent, ugyanis az incirliki légibázis az amerikai közel-keleti műveletek egyik legfontosabb logisztikai központja, miközben a NATO rakétavédelmi rendszere is jelentős részben törökországi infrastruktúrára épül. Ankara földrajzi helyzete miatt egyszerre biztosít hozzáférést a Közel-Kelethez, a Fekete-tengerhez, a Kaukázushoz és Észak-Afrikához.
A Die Welt szerint a vita így messze nem csak arról szól, hogy Amerika megvédi-e Európát. A kontinens bázisrendszere valójában az amerikai globális katonai jelenlét egyik legfontosabb pillére. Egy jelentős csapatkivonás nemcsak a NATO-t gyengítené, hanem Washington saját katonai mozgásterét is szűkítené a világ számos konfliktuszónájában.
Donald Trump számára a NATO-csapatok kivonásának lépése egy belpolitikai üzenet lehetne arról, hogy Amerika ne fizessen mások biztonságáért. A Pentagon és számos amerikai katonai szakértő szerint azonban Európa elvesztése nem egyszerű költségcsökkentést, hanem stratégiai visszalépést is jelentene az Egyesült Államok számára.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)