A vasárnapra virradó éjszaka a hivatalos közlönyben közzétett törvény lehetővé teszi a francia kormány számára, hogy rendelettel rögzítse egy mű „közvagyonból való kivonását.”
A jogszabály ugyanakkor kimondja, hogy azon kulturális javak közvagyonból való kivonását, amelyek az államtól eltérő közjogi jogi személy tulajdonát képezik, csak az adott jogi személy jóváhagyását követően lehet kimondani.
A törvény az 1815. november 20. és 1972. április 23. között szerzett javakra vonatkozik, amelyek a második francia császárság kezdetét és az UNESCO kulturális javak átruházásáról szóló egyezménye hatálybalépését jelzik.
Ez egy 2017-ben, Burkina Faso fővárosában, Ouagadougouban tett ígéret volt Emmanuel Macron francia elnök részéről, aki új fejezetet kívánt nyitni a Franciaország és a korábban gyarmatosított országok közötti kapcsolatokban.
Az államfő vasárnap afrikai körútra indult, amelynek keretében Kenyában tesz látogatást.
A Franciaország által – főként Afrikából – elrabolt műalkotások visszaszolgáltatására irányuló kérelmek régóta fennállnak és számosak. A francia állami gyűjtemények elidegeníthetetlenségének elve miatt ugyanakkor eddig minden egyes ilyen ügyben külön törvényeket kellett elfogadni.
Párizs azonban 2020-ban úttörő szerepet játszott Európában az első visszaszolgáltatással, amikor régiségeket adott vissza Beninnek és Szenegálnak. Elefántcsontpart idén, öt év várakozás után visszakapta az 1916-ban elvitt, „beszélő dobnak” is nevezett Djidji Ayokwe résdobot.
A törvényt Kína is üdvözölte, amely kijelentette, hogy „nagy jelentőséget” tulajdonít a döntésnek, és szeretné megerősíteni együttműködését a francia féllel ebben a kérdésben. 1860-ban a francia-brit fegyveres erők kifosztották az egykori császári, Nyári Palotát Pekingben.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: MTI/EPA pool/Christophe Petit Tesson)