Az Egyesült Államok és az európai NATO-tagálamok viszonyát megterhelték azok az amerikai bírálatok, amelyek Európa védelmi kiadásait és olyan ügyeket érintettek, mint a bevándorláspolitika. A helyzet tovább romlott annak hatására, hogy Németország és más európai országok elutasították Washington kérését az Irán elleni amerikai-izraeli hadjárat támogatására.
„Valóban elkötelezettek vagyunk ezután is fenntartani ezt a szövetséget” – mondta Merz.
Megjegyezte, hogy Svédország és Finnország belépésével megerősítette a szövetség európai pillérét.
„Tudjuk, hogy vannak bizonyos nézeteltérések. Tudjuk, hogy mindannyian kihívásokkal nézünk szembe, de végső célunk ennek a konfliktusnak a lezárása, valamint annak biztosítása, hogy Irán ne jusson nukleáris fegyver birtokába. Ez közös célja Európának és az Egyesült Államoknak”
– hangoztatta a kancellár.
Azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump amerikai elnök nemrég elrendelte ötezer amerikai katona kivonását Németországból, valamint törölte a nagy hatótávolságú Tomahawk rakéták tervezett németországi telepítését, Merz kijelentette: a fő kérdés nem a csapatlétszám, hanem az „egységes célkitűzés.” Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak is érdeke egy erős európai NATO-komponens fenntartása.
„Továbbra is nagyon érdekeltek vagyunk abban, hogy az amerikai hadsereg és katonai támogatás mellettünk maradjon. Ez közös érdekünk, és jelenleg is ezen dolgozunk”
– szögezte le.
Más témáról szólva a német kancellár bírálta Robert Fico szlovák miniszterelnök azon lépését, hogy a győzelem napi moszkvai katonai díszszemle idején ellátogatott az orosz fővárosba, noha magán a parádén nem vett részt. „Robert Fico tudja, hogy (Moszkvával kapcsolatban) nem értünk egyet. Nagyon sajnálom ezt, és beszélni szeretnénk vele erről a moszkvai látogatásról” – jelentette ki Merz.
Kiemelt kép: Friedrich Merz német kancellár (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)