Időzített bombán ücsörög Európa – figyelmeztet a Politico című brüsszeli lap, március óta – az európai sajtó más orgánumaival együtt – immár legalább a második alkalommal „fölfedezve”, hogy
Európát súlyos élelmiszerválság felé sodorja a Hormuzi-szoros-beli fegyveres konfliktus.
Hamis biztonság
Az uniós döntéshozókhoz közel álló orgánum – anélkül, hogy akár utalást tenne az olcsó orosz gázforrás rigorózus és következetes kiiktatására, vagy arra, hogy a közelgő élelmiszerválság előszobájában a brüsszeli politikai elit többek között egy háború előkészítésére koncentrálja erőforrásait – arra hívja fel a figyelmet, hogy
az élelmiszerár-robbanás veszélye akkor is súlyos, ha ezt nem észleli az európai fogyasztó.
Több mint két hónapja dúl az iráni háború, és a konfliktust a legtöbb vásárló még mindig nem érzékeli a szupermarketek pénztárainál.
„A Carrefour szupermarket-óriás ragaszkodik ahhoz, hogy az árai nem változtak, és a német Aldi diszkontlánc is ugyanezt állítja” – írja a lap.
Csakhogy a szupermarketek polcain jelenleg található élelmiszerek nagy részét „olyan alapanyagok felhasználásával állították elő, amelyeket a válság teljes kibontakozása előtt vásároltak meg, vagy amelyek szállításáról még korábban kötöttek szerződést” – nyilatkozta a lapnak David Laborde, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági részlegének vezetője. A jelenlegi „stabilitás” szerinte az időbeli eltolódást tükrözi, „nem pedig az immunitást” a súlyos energiaválsággal szemben.
The fertilizer crisis from the Iran war is here. Strait of Hormuz blocked → natural gas prices up → fertilizer prices up → farmers panic. World Bank warns: global food security threatened, especially in Asia and the global south. Europe is doing “relatively well” right now… pic.twitter.com/0BF648hHOY
— Jarl Finland (@jalle51) May 2, 2026
„A tavasz már ki lett fizetve – az ősz nem!”
Európa maga állítja elő a nitrogénműtrágyáját, de importált gázból állítja elő. Mint azt korábban a hirado.hu is jelezte: amikor a Perzsa-öböl menti térség zavarai felhajtják a gázárakat, az európai gyártású műtrágya is drágább lesz.
Kapcsolódó tartalom
Csakhogy hosszú hónapok története, mire a földgázból a gyártó üzemekben műtrágya készül, ahogy az is, hogy a műtrágya által táplált gabonából élelmiszer legyen.
Amióta Irán válaszlépései az amerikai-izraeli csapásokra lezárták a Hormuzi-szorost, egy kritikus tengeri vízi utat, a gázárak 59 százalékkal, egyes műtrágyáké pedig akár 50 százalékkal is emelkedett. Németországban
a karbamid, a legszélesebb körben kereskedett műtrágya, ma már tonnánként körülbelül 550 euróért kel el, szemben a háború előtti nagyjából 370 euróval.
A vásárlók először a nyár végére érzik majd az üzemanyagköltségeket. A műtrágya csak később kerül a földekre –fűzi hozzá a Politico, mely úgy fogalmaz: „A tavasz már ki lett fizetve – az ősz nem!”
Baljós árnyak
Tavasszal az európai gazdáknak szerencséjük volt. Legtöbben már a háború előtt felhalmozták a műtrágyakészleteiket, és az Európai Bizottság tisztviselői szerint az idei szezonra vonatkozó igények „nagyrészt biztosítottak”.
Csakhogy a szerencseszéria kezd leállni. A gazdák most rendelik meg az őszi veteményeket. Közben a búza ugyanazon az áron kel el, mint a háború előtt, annak ellenére, hogy a műtrágyaárak emelkedtek. Egyes termelők csökkentik a nitrogénhasználatot. Mások olyan növényekre váltanak, amelyeknek kevesebb nitrogénre van szükségük. Mindkét választás
kisebb terméshozamot jelent 2027-ben,
amikor a vásárlók végre megérezhetik a háború hatásait.
La crisi dello #StrettoDiHormuz blocca i #fertilizzanti e minaccia l’#agricoltura mondiale. Allarme @FAO: impatti sui raccolti della seconda metà 2026 e del 2027. E intanto i #costi sono già alle stelle, sottolinea @coldiretti, https://t.co/c93j94kT9L pic.twitter.com/Lce8zt1fTV
— WineNews (@WineNewsIt) May 8, 2026
A fogyasztókra hárítják
Néhány országban már a tavasztól érezhető a konfliktus hatása. Írországnak szinte nincs hazai műtrágyaipara, és mezőgazdasági területeinek 90 százaléka gyep, amelynek egész szezonban nitrogénre van szüksége.
Noel Banville, az Ír Gazdák Szövetségének munkatársa szerint a legtöbb ír gazda csak februárban kezdi a vásárlást, és szeptemberig folytatja. Nem vásároltak előre, így most háborús áron írják alá a megrendeléseket.
Svédországban, amely az EU-ban egy közepes méretű mezőgazdasági szereplő, a nemzeti mezőgazdasági szövetség számításai szerint a háború már 160 millió euróba, azaz a profit 12 százalékába került a tagjaiknak.
„Azok a gazdálkodók, akiknek van műtrágyájuk raktáron, a tervek szerint folytathatják a munkát” – mondta Ingrid Rydberg, az LRF mezőgazdasági szövetségének munkatársa. Azok, akik nem teszik – mondta –,
kevesebb műtrágyát fognak használni, kevesebbet fognak betakarítani, és a költségeket a fogyasztókra hárítják.
Így lőtte lábon magát Európa
A nyílt társadalom ideológiájának támogatása és a konzervatív eszmeiséggel való hadviselés közben, egy provokálatlan európai háború előkészítésén bajlódva az Európai Bizottságnak – legalábbis a Politico szerint – még arra is jut energiája, hogy intézkedéseket hozzon „az energiaválság enyhítésére és az állami támogatási szabályok lazítására a gazdálkodók megsegítése érdekében”.
A „műtrágyázási cselekvési tervet”, amelyet Christophe Hansen mezőgazdasági biztos május 19-én fog bemutatni, brüsszeli sugalmazás szerint már jóval a háború előtt kidolgozták.
A terv négy pillérre épül: az importfüggőség csökkentése, a hazai termelés fellendítése, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású „alternatívák” előmozdítása, valamint a gazdák támogatása a műtrágya-felhasználás csökkentése érdekében.
Csakhogy ezen pillérek egyike sem illeszkedik a 2027-es év mezőgazdasági naptárában a vetési, ültetési, betakarítási időkeretbe – észlelte a Politico. A lap rámutat:
egy műtrágyagyár építése három-négy évet vesz igénybe, az EU saját termelése pedig már most 19 százalékkal elmarad a 2019-es szinttől.
A Politico elmulasztja hozzátenni: éppen a 2010-es-2020-as évek fordulója óta történtek olyan, talán a háborús hisztériával értelmezhető lépések, mint például az Európa jó részét olcsó importgázzal ellátó Északi Áramlat tengeralatti vezetékének zavaros körülmények között történő felrobbantása.
Méregzöldségek
A helyzetet súlyosbítja a konzervatív elemzők által „klímahisztériaként” is leírt, Brüsszel döntéseit eluraló, ideológia-alapú, méregzöld gazdasági és adópolitika: az EU az importált műtrágyáknál érvényesíti az
úgynevezett szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmust (CBAM).
A háború és egy már korábban kirobbant energiaválság közepén Brüsszel által idén, január 1-jén hatályba léptetett intézkedés pótdíjat ró ki az (elvakultan zöldpárti) uniós bürokraták által előírtnál gyengébb klímaszabályzással rendelkező országokból érkező importárukra.
🚨 POTATOES EXPLODE 700% IN ONE MONTH!!!
IS THIS THE IRISH POTATO FAMINE 2.0 HITTING IN 2026?!
Middle East chaos is TORCHING the world’s food supply — skyrocketing fertilizer and fuel costs just CRUSHED potato prices overnight!
Over ONE MILLION starved last time from the… https://t.co/r7aYw3cU6i pic.twitter.com/OjRjsYktTu
— Tom Moore (@junogsp7) May 7, 2026
A rendelkezés célja tehát az, hogy az EU-ba importált, magas karbonintenzitású termékekre (pl. acél, cement, áram) ugyanakkora szén-dioxid-költséget rójon ki, mintha azokat az EU-n belül gyártották volna, ezzel – hangzik a szélsőséges zöldpolitika indoklása – „védve az európai ipart és csökkentve a globális károsanyag-kibocsátást”.
A háború miatti áremelkedéshez társulva ez az eszement intézkedés – ismeri el még a Politico is –
pont akkor teszi megfizethetetlenné a műtrágyát, amikor a gazdáknak a legnagyobb szükségük van rá”.
Olaszország és Franciaország a rendelkezés felfüggesztését szorgalmazza, míg Lengyelország és Németország – ahol az unió legnagyobb nitrogénüzemei működnek – a fenntartását támogatja.
Világválság: hová bambul Brüsszel?
A műtrágyahiány miatti válsághelyzet egyébként nem csak az európai kontinenst fenyegeti.
Globálisan a helyzet még súlyosabb.
Brazília akár hárommillió tonnás foszfáthiánnyal is szembesülhet
a szeptemberi szójabab vetése előtt. Etiópiának, amely nitrogénműtrágyájának 90 százalékát a Perzsa-öbölből Dzsibutiban keresztül szállítja, nincs más választása. Az időjárás-előrejelzők most 90 százalék fölé becsülik egy erős El Niño esélyét, amely szélsőséges időjárást hozna a már amúgy is leginkább sújtott régiókra.
Az ENSZ Világélelmezési Programja figyelmeztetett, hogy további 45 millió ember kerülhet súlyos élelmiszer-bizonytalanságba, ha a háború az év közepe után is folytatódik.
Mindeközben Európában a hol saját, létfontosságú nyersanyag-vezetékeit felrobbantató, hol – kapkodó, ellentmondásos intézkedések láncolataként – cseppfolyós földgázszállítmányokra átállni próbáló, majd azokat egyfajta ideológiai okok hatására szintén felrúgó, hol az úgynevezett zöld energiát erőltető brüsszeli elit mintha koncepció nélkül sodródna az eseményekkel.
Kiemelt kép: Egy nyíregyházi szupermarket polcai. Hónapokon belül ide is begyűrűznek a Hormuzi-szoros árhullámai? (Forrás: Wikipédia)