Több területen is változtatásokra van szükség, különben Ausztria egyes régiói elnéptelenednek – mutatott rá a Világgazdaság beszámolója szerint Johannes Kopf, az AMS (Arbeitsmarktservice) igazgatósági tagja. A RádióHU összefoglalója arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyzet kezelésében az egyik legfontosabb lépés a szakképzés vonzóbbá tétele, valamint a nők és idősebbek nagyobb arányú bevonása a munkaerőpiacra. Emellett a bevándorlók, különösen az ukrajnai menekültek és más menedékkérők integrációja is fontos.
„Aki nem akar külföldieket, annak magának kell majd tovább dolgoznia” – mondta szókimondóan Kopf.
A munkaerőhiány leginkább Karintiát és Burgenlandot sújtja, ahol a foglalkoztatottak száma 2050-re több mint 12 százalékkal csökkenhet. Stájerországban 9 százalékos visszaesés várható, míg Tirolban és Salzburgban is 10 százalék körüli csökkenéssel számolnak. Egyedül Bécsben prognosztizálnak növekedést, köszönhetően a folyamatos bevándorlásnak.
A Statistik Austria osztrák statisztikai hivatal előrejelzései szerint 2050-re az átlagos várható élettartam 85 év körül alakul, miközben a születési ráta továbbra is alacsony, mindössze 1,3 százalék körül marad. Ez a tendencia tovább súlyosbíthatja a munkaerőhiányt, ugyanis egyre kevesebb fiatal lép a munkaerőpiacra.
Az osztrák munkaerőpiac előtt álló kihívások jelentős társadalmi és gazdasági változásokat vetítenek előre. A szakértők szerint csak átfogó reformokkal, a szakképzés fejlesztésével, a munkaerőpiac szélesítésével és a bevándorlók integrációjával lehet enyhíteni a várható munkaerőhiányt – foglalta össze az híroldal.
Csaknem kétezer embernek kellett kényszerből elhagynia Ausztriát 2026 első negyedévében, ezenkívül csaknem 1700-an önként távoztak az országból, miközben 1074 új menedékkérelmet nyújtottak be – derül ki a hétfőn publikált idegenrendészeti adatokból.
A jelentés szerint az év első három hónapjában 1882 külföldit utasítottak ki kényszerrel az országból, közülük 1658-at ki is toloncoltak. Más európai uniós államok 423 esetben vállalták az érintettek átvételét, tényleges átadásra azonban csak 224 alkalommal került sor. Ezzel párhuzamosan Ausztria 425 ügyben ismerte el saját illetékességét, de ténylegesen mindössze 119 személyt fogadott be így az országba.
Gerhard Karner belügyminiszter az adatokat értékelve közölte: naponta átlagosan 40 illegálisan tartózkodó külföldi hagyja el Ausztriát, ami az első negyedévben több embert toloncoltak ki, mint ahány új menedékkérelmet benyújtottak.
Az önkéntes távozások száma 1693 volt, ezek több mint feléhez a hatóságok támogatást nyújtottak. Jelentős különbségek mutatkoztak az egyes nemzetiségek között: az 529 érintett szlovák állampolgár közül mindössze 30 távozott önként, a 322 magyar esetében pedig csak 23. Ezzel szemben a szírek körében mindössze 11 kényszerintézkedés történt, miközben 268-an önként hagyták el az országot.
Az uniós polgárok és a kedvezményezettnek minősített, EU-n kívüli országokból érkezők kiutasítása, illetve a tartózkodási engedélyek megvonása terén a román, a szlovák és magyar állampolgárok voltak a leginkább érintettek – olvasható a Világgazdaságban.
Idővel egyre több lesz a probléma
Korábban megírtuk: Európa népessége egyre fogy és ez számos problémát okozhat a nem is olyan távoli jövőben. Az államszövetség és a tagállamok vezetőit szorítja az idő, hogy megoldást találjanak erre az égető problémára.
Tagállami szinten már voltak törekvések a születésszámok felpörgetésére, átmeneti sikerek születtek is, azonban az elmúlt évek turbulens gazdasági és geopolitikai folyamatai rontották a gyermekvállalási kedvet.
Az Európai Unió előrejelzései szerint 2100-ig az államszövetség népessége 11,7 százalékkal csökken majd, ami 53 millió főt jelent.
Tavaly az Európai Unió népességét 451,8 millió főre becsülték, miután 2022-ben a Covid–19-járványt követően visszaesés volt megfigyelhető a születésekben. Becslések szerint a népesség a következő három évben növekszik majd, a 2029-es tetőzést követően pedig fokozatosan esni fog, 2100-ra csupán 398,8 millióval fővel számol az Eurostat.
A népességfogyás mellett hatalmas kihívást jelent az elöregedő társadalom problémája. 2025 és 2100 között a gyermekek, a fiatalok és a munkaképes korú népesség aránya az Európai Unió teljes népességén belül várhatóan csökkenni fog:
- A gyermekek és fiatalok (0–19 évesek) aránya a társadalmon belül várhatóan 20 százalékról 17 százalékra esik majd, míg
- a munkaképes korú népesség (20–64 évesek) aránya 58 százalékról 50 százalékra csökken 2100-ra.
Míg a fiatalok és a munkaképes korú népesség csökken, addig az idősebb korcsoportok (65 éves és idősebbek) aránya várhatóan növekszik:
- A 65–79 évesek aránya az előrejelzések szerint 16 százalékról 17 százalékra emelkedik 2100-ig,
- míg a 80 éves és annál idősebbek aránya 10 százalékponttal nő majd, előreláthatóan 6 százalékról 16 százalékra.
Egy öregedő társadalom számos komoly gazdasági és társadalmi problémával találhatja szemben magát:
- Munkaerőhiány. A munkaerőképes korú népesség csökkenése miatt hiány alakulhat ki a munkaerőpiacokon.
- Összeomló nyugdíjrendszer. Kevesebb aktív dolgozóra jut egyre több nyugdíjas, ami hosszú távon fenntarthatatlanná teheti a rendszert.
- Az egészségügyi és szociális ellátórendszer kiadásainak növekedése. Az egyre öregedő népesség nagyobb fokú egészségügyi ellátást igényel, ami megterhelheti az államháztartást.
- Lassuló gazdasági növekedés. A munkaerőhiány és a fogyasztás csökkenése gátolhatja a gazdasági fejlődést.
- Generációk közötti feszültség. Az eltérő szociális és gazdasági igények nyomán viták alakulhatnak ki az erőforrások felosztását illetően.
Nem csupán az Európai Unió társadalma öregszik, a negatív irányú változások a jóléti társadalmak nagy részét érintik, míg a fejlődő országok többségében a születésszámok felívelő pályán vannak. Európa legnagyobb gazdaságát azonban tagadhatatlanul elmosta a migrációs válság: már minden ötödik lakos bevándorló, megfordíthatatlan a demográfiai átalakulás. A legfrissebb adatok szerint 21,8 millió ember él Németországban bevándorlói háttérrel.