A 67 éves Charles Lieber a világ egyik vezető kutatója az agy-számítógép interfészek területén. Ez a technológia megoldásként szolgálhat például az ALS kezelésében és a bénult betegek mozgásképességének helyreállításában. Ugyanakkor katonai alkalmazási lehetőségei is vannak:

az amerikai védelmi minisztérium szerint a kínai Népi Felszabadító Hadsereg kutatói olyan agyi interfészeket vizsgálnak, amelyek „szuperkatonák” létrehozását tehetik lehetővé a mentális képességek és a helyzetfelismerés fokozásával.

Liebert bűnösnek találták, és 2021 decemberében elítélték azért, mert hamis nyilatkozatokat tett a szövetségi nyomozóknak a kínai állami tehetségkutató programokkal való kapcsolatáról, valamint adóügyekben is bűnösnek találták a Kínából kapott juttatások miatt. Két nap börtönbüntetést, hat hónap házi őrizetet, valamint 50 000 dollár (15,5 millió forint) pénzbírságot kapott és 33 600 dolláros (10,4 millió forint) kártérítés megfizetését rótták ki rá az amerikai adóhatóság felé – közölte a Reuters.

A per során a védelem azt állította, hogy a tudós gyógyíthatatlan limfómában szenvedett, amely remisszióban volt, és az életéért küzdött.

Charles Lieber (Forrás: X.com)

Az ítélet után három évvel a Reuters információi szerint Lieber jelenleg a kínai állami finanszírozású i-BRAIN kutatóintézetet vezeti, amely az Institute for Brain Research, Advanced Interfaces and Neurotechnologies rövidítése.

A sencseni labor hozzáféréssel rendelkezik olyan nanogyártási eszközökhöz és főemlősökön végzett kutatási infrastruktúrához, amelyek a Harvardon nem álltak rendelkezésére.

A labor a Shenzhen Medical Academy of Research and Translation (SMART) intézmény része.

Lieber egy decemberi sencseni kormányzati konferencián azt mondta:

„Személyesen az a célom, hogy Sencsent a világ vezető tudományos központjává tegyem.”

A SMART tavaly nevezte ki Liebert kutatónak, és ezt az i-BRAIN honlapján 2025. május 1-jén tették közzé. Ugyanezen a napon jelentették be, hogy ő lett az intézet alapító igazgatója is.

A Reuters beszámolója szerint Lieber laborja főemlős kutatási létesítményekhez és chipgyártó eszközökhöz is hozzáfér, és hogy egy olyan állami intézményi hálózat része, amelyet több milliárd dolláros kormányzati finanszírozás támogat.

Egyes elemzők szerint Lieber új kutatóhelyének létrehozása azt mutatja, hogy az Egyesült Államok technológiai védelmi rendszerei nem tartottak lépést Kína törekvéseivel a katonai célokra is használható technológiák megszerzésében. Ezt a problémát tovább erősíti Kína „katonai–civil fúzió” stratégiája, amelyben a polgári kutatásokat a hadsereg is felhasználja.

Kiemelt kép: Shutterstock.