Az uniós vezető szerint

csökkenteni kell a külső energiafüggőséget, és erősíteni kell a saját, megfizethető és tiszta energiaforrásokat, beleértve a megújulókat és a nukleáris energiát is, a technológiasemlegesség elvének tiszteletben tartásával.

Hozzátette: már jelenleg is kevésbé érinti a válság azokat a tagállamokat, amelyek energiamixében nagyobb arányban szerepelnek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású források. Példaként Svédországot említette, ahol a gázár megawattóránkénti egy eurós emelkedése mindössze 0,04 euróval növeli az áram árát, mivel a villamosenergia-termelés döntő része megújuló és nukleáris forrásból származik. Hangsúlyozta: ez az út vezet az EU jövőbeli sokkokkal szembeni ellenálló képességéhez és energiafüggetlenségéhez.

Kiemelte:

a tagállamok eltérő energiaszerkezete miatt nem létezik egységes, mindenki számára megfelelő megoldás, ezért a bizottság olyan intézkedéscsomagot terjesztett elő, amely rugalmasan alkalmazható az unió különböző részein.

A javaslat három pillérre épül: az európai szintű koordináció erősítésére a fogyasztók és vállalkozások célzott védelmére – például közös gázbeszerzés által és az olajkészletek felszabadításának összehangolásával – , valamint az energiaigény csökkentésére és a villamosítás felgyorsítására.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta: a közös fellépés hatékonyabb az árak letörésében, miközben a támogatásokat a leginkább rászorulókra kell koncentrálni.

Energiaválság ide vagy oda, az EU elküldi Ukrajnának a 90 milliárdos hitelt

Beszédében kitért az Ukrajnának nyújtott támogatásra is. Közölte: az EU teljesíti a 90 milliárd eurós hitelre tett vállalását, és még ebben a negyedévben folyósítja a 45 milliárd eurós első részletet, amelynek egyharmadát költségvetési célokra, kétharmadát pedig védelmi kiadásokra fordítják. Hozzátette: az első, mintegy 6 milliárd euró értékű védelmi csomag drónok beszerzését tartalmazza.

Kiemelte: az EU továbbra is támogatja Ukrajnát, miközben Oroszország fokozza agresszióját. Felhívta a figyelmet, hogy az unió elfogadta a 20. szankciós csomagot, amely – mint fogalmazott – érzékelhetően hat az orosz gazdaságra, növeli az inflációt és a kamatlábakat, és közvetlenül érinti az orosz lakosságot is. Hozzátette: a Kreml válaszként korlátozza az internetet és a kommunikációt, ami szerinte egy „digitális vasfüggöny” kialakulásához vezet.

A többéves uniós pénzügyi keretről szólva elmondta:

a következő uniós költségvetés kulcsfontosságú a versenyképesség szempontjából, ugyanakkor 2028-tól megkezdődik helyreállítási alapok hiteleinek visszafizetése.

Hangsúlyozta: az új prioritások finanszírozása és a hagyományos politikák fenntartása mellett elengedhetetlen új saját források bevezetése.

Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő felszólalásában hangsúlyozta: a közel-keleti háború gazdasági értelemben megint Európát sújtja a legjobban, leginkább az energiaellátásban. A politikus szerint a következmények „szörnyűségesek”:

másfél hónap alatt 24 milliárd euróval nőtt az európai energiaimport számla, ami egy négytagú családnak 210 eurós többletköltséget jelent.

Hozzátette: a kőolaj ára 54 százalékkal, a földgázé 43 százalékkal, a dízelé 26 százalékkal emelkedett. Úgy fogalmazott: mindez az itt korábban hozott döntések következménye, mivel a beszerzési és termelési lehetőségeket nem bővítették, hanem szűkítették, „boszorkányüldözést” folytattak az atomenergia ellen, és levágták Európát az olcsóbb keleti forrásokról. Dömötör Csaba szerint így már nemcsak az a kérdés, hogy meddig emelkedhetnek még az árak, hanem az is, hogy lesz-e egyáltalán elegendő energiaforrás Európában.

Kijelentette: azonnali újratervezésre van szükség, ideológiai szemüveg helyett józan észre. Hozzátette: nem tudja, minek kell még történnie ahhoz, hogy ezt elegen felismerjék, mert „ez így nem mehet tovább, Európa belerokkan”.

Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke részt vesz a biztosi testület ülésén Strasbourgban 2026. április 28-án (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)