A portál szerint Julie Davis – aki tavaly május óta vezeti a kijevi nagykövetséget ügyvivői beosztásban – döntésének hátterében
nézeteltérések állnak Donald Trump elnökkel Ukrajna támogatásának csökkenése miatt – bár ezt az amerikai külügyminisztérium hivatalosan tagadja.
„Davis nagykövetasszony következetesen támogatta a Trump-kormányzat törekvéseit a tartós béke megteremtésére Oroszország és Ukrajna között” – idézte az amerikai külügyi tárca szóvivőjének, Tommy Pigott közleményét a Financial Times. „Továbbra is büszkén képviseli Trump elnök politikáját egészen addig, amíg hivatalosan el nem hagyja Kijevet 2026 júniusában, és nyugdíjba nem vonul a minisztériumtól” – tette hozzá Tommy Pigott.
Julie Davis a portál szerint karrierdiplomata volt, aki három évtizedet töltött a külügyminisztériumban, többek között Kelet-Európában. A kijevi és ciprusi megbízatásai előtt 2020-ban ő lett az első amerikai nagykövet Fehéroroszországban 2008 óta. Távozásával egy három évtizedes pályafutás után mehet így nyugdíjba.
Kapcsolódó tartalom
A Financial Times megjegyezte: Julie Davis távozása nem egyedi eset. Elődje, Bridget Brink is hasonló okokból mondott le. Távozását azzal indokolta, hogy ellenezte a Trumpnak a Kijevvel szembeni nyomásgyakorlását, miközben Moszkva háborús felelőssége fel sem merült.
A lap szerint Julie Davisnél akkor telt be a pohár, amikor tavaly februárban Donald Trump az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel veszekedett a Fehér Házban.
A botrány után után Trump több hétre felfüggesztette a katonai támogatást és a hírszerzési együttműködést Kijevvel.
Az, hogy a kijevi nagykövetség vezetése Trump elnöksége alatt többször is instabil volt, rávilágít a Fehér Ház külpolitikai irányvonala körüli feszültségekre – vélekedik a Financial Times. Hasonló esetre már az első Trump-ciklus utolsó éveiben is volt példa, 2019-ben Donald Trump „hűtlennek” és „rossz hírűnek” nevezte Marie Yovanovitch ukrajnai nagykövetet, ezért visszahívta a tisztségről.
Trump második ciklusában a külügyminisztérium szerepe csökkent, egymás után távoznak a térséget és Ukrajnát jól ismerő szakértők – mint amilyen George Kent vagy David Holmes –, miközben az elnök szűk bizalmi körére támaszkodik külpolitikai ügyekben. Eközben a béketárgyalások is elakadtak, részben Oroszország hozzáállása és más geopolitikai konfliktusok – például a venezuelai beavatkozás és az iráni háború kitörése – miatt. Ukrán hírszerzési tisztviselők ebben a hónapban azt mondták a Financial Timesnak, hogy Moszkva folytatni kívánja a háborút, és nyáron új offenzívát indít – írja a Financial Times.
Jeanne Shaheen szenátor, a szenátus külügyi bizottságának vezető demokrata tagja méltatta Davis „stabil, hatékony vezetését” és „különleges képességét arra, hogy válsághelyzetben működtessen egy külképviseletet”.
„Az olyan fontos posztokat, mint Kijev, nem lehet és nem is szabad Washingtonból vagy ideiglenes megoldásokkal irányítani”
– mondta Jeanne Shaheen. „Mind az Egyesült Államok, mind Ukrajna számára elengedhetetlen, hogy szenátus által megerősített nagykövetünk legyen” – tette hozzá.
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)