Fatih Birol kijelentéseihez hasonló következtetésre jutott a BBC elemzése is, amelyben arra hívták fel a figyelmet: az energiaválság most fog csak elkezdődni, és már nem tér vissza a korábbi olcsó olajra és gázra épülő világ. A válság azért is húzódhat el, mert a termelő országoknak most nem új kapacitások kiépítésére, hanem a lerombolt infrastruktúra helyreállítására és saját védelmük megerősítésére kell költeniük, miközben a fogyasztó országoknak is többet kell fizetniük az energiáért és az alternatív megoldásokért.

2026. március 16-án a Brent olaj hordónként 112, 14 dollárba került, az elmúlt évek során ez az érték egyetlen egy alkalommal volt ennél magasabb, az orosz–ukrán háború kitörésének idején, 2022. június 6-án, ekkor 120,25 dolláron számították. A Wall Street Journal a konfliktus tanulságaival kapcsolatban megjegyezte:

megfigyelhető, hogy azokat az országokat érinti a legsúlyosabban a válság, amelyek a legtávolabb helyezkednek el a harcoktól.

A portál szerint szerint a jelenlegi energiaválság

olyan vészhelyzeti intézkedések bevezetésére kényszerítette a kormányokat világszerte, amire közel fél évszázada nem volt példa.

A Wall Street Journal interaktív térképe ezeket az intézkedéscsomagokat szedte csokorba, külön figyelmet szentelve azokra a térségekre, amelyek a földrajzi távolság miatt nem élveznek kiemelt figyelmet a fősodratú nyugati médiában ebben a tekintetben:

a távol-keleti országokra és a csendes-óceáni térségre.

Van, ahol energiaügyi vészhelyzetet hirdettek, így Romániában, Albániában, a Fülöp-szigeteken, ahol üzemanyag-ársapkát és négynapos munkahetet, valamint Japánban, ahol különböző készpénzes segélyeket vezettek be, hasonló intézkedés volt kénytelen bevezetni a távol-keleti és óceániai térség számos meghatározó országa, így Kína, Dél-Korea vagy Ausztrália is.

Egyes országokban pedig az életmód megváltoztatására ösztönzik a lakosságot – például Ausztráliában vagy Indonéziában, de hasonló ajánlásokat az Európai Unióban is megfogalmaztak, ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán –, vagy adagolják az üzemanyagot a töltőállomásokon, mint például Szlovéniában, Egyiptomban, Indiában, Pakisztánban vagy a korábban említett Dél-Koreában, ahol a japán modellhez hasonló segélyezést vezettek be. Az IEA 32 tagországa rekordmennyiségű, 400 millió hordó kőolajat bocsátott ki tartalékaiból, ahogy erről írtunk a hirado.hu oldalán.

Egyiptom korlátozta az éjszakai gazdasági tevékenységet: elrendelte, hogy az üzleteknek, éttermeknek, esküvői termeknek és más nyilvános helyszíneknek a legtöbb napon este 9 óráig be kell zárniuk.

Utcai kivilágítás nélküli, sötét utca Egyiptomban, ahol az energiaválság hatásainak kezelése érdekében döntöttek többek között a közterületi világítás csökkentéséről is (Fotó: Ahmed Gomaa/Xinhua/ZUMA Press via The Wall Street Journal)

A március 28-án bevezetett intézkedés legalább egy hónapig volt érvényben, és néhány turisztikai helyszín kivételt képezett, emellett csökkentették az utcai világítás idejét is.

Argentína állami tulajdonú olajvállalata, az YPF április 2-án közölte, hogy 45 napig stabilan tartja az üzemanyagárakat.

Az üzemanyagárak alakulása Buenos Airesben és térségében 2025. január és 2026. április között (Forrás: The Wall Street Journal)

„A fogyasztóknak mondom, a kamerába is: segíteni fogok önöknek” – közölte Horacio Marín YPF-elnök egy televíziós interjúban.

Japán kétszer is olajat szabadított fel a stratégiai tartalékokból, hogy növelje a kínálatot és kordában tartsa az árakat.

A japán nettó energiaimport mértéke a szigetország 2022-es energiaigényeinek függvényében (Forrás: The Wall Street Journal)

Az ország kőolajimportjának több mint 90 százaléka a Közel-Keletről származik, ezért Tokió most beszállítóinak és szállítási útvonalainak diverzifikálására törekszik.

Akárcsak az öreg kontinensen kívüli világban, így azon belül, vagyis Európában is számos hasonló, egymással fedésben lévő intézkedéseket vezettek be a kormányok. A Wall Street Journal szerint Franciaországban, Ausztriában és Horvátországban, továbbá Svédországban, Írországban vagy Portugáliában, valamint Spanyolországban a kínai vagy japán megoldáshoz hasonló pénzbeli támogatásokhoz folyamodtak, de szép számmal akadtak országok, ahol ársapkákat, védett árat vezettek be az üzemanyagokra.

Ennek ellenére egyre nagyobb mértéket ölt a társadalmi feszültség az elszabaduló üzemanyag- és energiaárak miatt, Franciaországban például nemrég építőmunkások útzárat állítottak fel a nantes-i körgyűrűn, tiltakozásul a drágulás ellen.

A Wall Street Journal a következő országokat sorolta fel, ahol ársapkát vagy védett árat vezettek be:

• Törökország,
• Szlovákia,
• Németország,
• Olaszország,
• Lengyelország,
• Görögország,
• és végül, de nem utolsó sorban Magyarország.

Az iráni háború kitörése utáni napokban – ahogy korábban a hirado.hu közölte – az immár leköszönő Orbán-kormány védett árat vezetett be a benzinre és a gázolajra, a döntést Orbán Viktor  miniszterelnökként március 9-én a Facebook-oldalán közzétett videóban jelentette be. A döntés értelmében

a benzin literenként legfeljebb 595 forintba, a gázolaj pedig 615 forintba kerülhet a töltőállomásokon.

Orbán Viktor a döntéssel kapcsolatban akkor úgy fogalmazott: az intézkedéssel a magyar embereket, a mezőgazdászokat és a vállalkozásokat kívánták megvédeni az üzemanyagárak emelkedésétől.

A benzinre és a gázolajra bevezetett védett üzemanyagárak pedig várhatóan az új kormány megalakulása után is megmaradnak, erről Magyar Péter leendő miniszterelnök személyesen egyeztetett Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgatóval négy nappal azután, hogy a Tisza Párt megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat. „Kapitány István és Kármán András társaságában tárgyalást folytattam Hernádi Zsolttal és a Mol felső vezetésével. A Mol részéről megerősítették, hogy hazánk zavartalan üzemanyag-ellátása a turbulens világpiaci helyzet ellenére is biztosított” – írta az egyeztetés után közösségi oldalán Magyar Péter.

„Megállapodtunk arról, hogy a védett árat mind a gázolaj, mind a benzin esetén fenntartjuk az új kormány megalakulása után is, és ez a magyar költségvetésre nem fog plusz terhet róni”

– tette hozzá.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/Larry W. Smith)