A közelmúltban többször is foglalkoztunk a hirado.hu oldalán a ciprusi uniós csúcstalálkozó fejleményeivel, amely több szempontból is precedens értékkel bírt:
- Ez volt az első állam- és kormányfői szintű egyeztetés, amelyen Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök már nem vett részt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont igen.
- Ezen a csúcstalálkozón sikerült megállapodásra jutni az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitellel kapcsolatban, miután a leköszönő magyar kormány feloldotta a vétót, az Orbán-kormány a Barátság vezeték január 27-ei leállásával indokolta a hitelösszeg blokkolását, azonban Orbán Viktor többször megígérte: ha van olaj, van pénz.
- Ekkor állapodtak meg az uniós vezetők 20. szankciós csomag tartalmáról is, amely az árnyékflottához sorolt további hajók szankciós listára vétele mellett újabb büntetőintézkedéseket vetett ki az orosz bankszektor képviselői, valamint új tilalmakat vezetnek be az Oroszországból irányuló áruk és szolgáltatások exportjára a gumitól a traktorokon át a kiberbiztonsági szolgáltatásokig.
A csúcstalálkozó lezárultát követően a brüsszeli Politico 13 pontban szedte össze a ciprusi egyeztetés eredményeit, ezek közül mi csak egy néhány fontosabbat emeltünk most ki.
Hiába a 90 milliárdos hitelről és az újabb szankciókról szóló megállapodás, ez nem jelent egyet a gyorsított ukrán csatlakozással
A hirado.hu oldalán korábban foglalkoztunk azzal a dilemmával, amely sok uniós vezetőt késztet mérlegelésre a magyar voksolás után:
Ha Orbán Viktor leköszön, mivel magyarázzák majd egyes uniós vezetők Ukrajna uniós tagságával szembeni fenntartásaikat?
Eddig ugyanis „a 26 tagállam” (bár ebbe a csehek és a szlovákok nem feltétlenül férnek bele, az ő álláspontjuk gyakran közelebb volt Orbánéhoz – a szerk.) közötti egységnek, vagy látszategységnek nem volt más megalapozottsága, mint az Orbán Viktorral szembeni fellépés. Azonban a miniszterelnök leköszönésével, vagyis a közös ellenfél elköszönésével még inkább felszínre kerülhetnek az EU belső nézetkülönbségei.
A fentebb említett szlovákok vagy csehek mellett érdemes odafigyelni a horvátok álláspontjára is, amely teljes mellszélességgel támogatta Ukrajnát a több mint négy éve zajló orosz–ukrán háború ideje alatt.
„Nem gondolom, hogy reális lenne, hogy ez 2027. január 1-jén megtörténjen”
– idézte Andrej Plenković horvát miniszterelnök szavait a Politico, ami azt jelenti: a horvát vezetés szerint nincs realitása a gyorsított ukrán csatlakozásnak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök erre úgy reagált, hogy szerinte a háborúban Ukrajna és az EU a közös európai értékeket védelmezik.
„Úgy hiszem, megérdemeljük a teljes jogú tagságot az Európai Unióban”
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
Zelenszkij és Tusk örülnek a legjobban Orbán Viktor távozásának, az ukrán elnök viszont még nem vette fel a kapcsolatot hivatalosan Magyar Péterrel
A cipruson megjelent vezetők közül sokan adtak hangot optimizmusuknak az áprilisi magyar választás végeredménye miatt, azonban mind közül érdemes kiemelni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és Donald Tusk lengyel miniszterelnököt, ugyanis ők üdvözölték a leghangosabban Orbán Viktor leköszönésének, de utána többé nincsenek kifogásai azoknak, akik egyébként ellenzik Ukrajna uniós csatlakozását.
Volodimir Zelenszkij a 2026-os országgyűlési választások eredményével kapcsolatban arról beszélt, szerinte Orbán Viktor „azért veszítette el a magyar választást, mert gyűlöletkeltő kampányt folytatott” – írja a Politico.
„Nem lehet fokozni a [gyűlöletet] a szomszédaid felé”
– mondta az ukrán elnök. „Látjuk az eredményt” – tette hozzá. Volodimir Zelenszkij arról is beszélt, hogy még nem beszélt Magyar Péter leendő miniszterelnökkel, azonban hozzátette: Kijev bármikor készen áll a vele folytatott tárgyalásokra.
A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk újságíróknak azt mondta, hogy „hatalmas megkönnyebbülés” van az EU vezetői között, mert „évek óta először nincsenek oroszok a teremben” — majd kacsintott az újságírókra, miközben Robert Fico szlovák miniszterelnök – Szlovákiát szintén súlyosan érintette a Barátság vezeték január 27-ei leállása – elsétált mellettük. „Nem, nem, ez csak vicc” – tette hozzá Donald Tusk.
A kölcsönös védelem kérdése gyakorlatilag elsikkadt
Az unión belüli megosztottságot és annak, hogy az Orbán Viktor elleni látszategységet többé nem lehet fenntartani jól illusztrálja az európai kölcsönös védelem, pontosabban az erről szóló érdemi megállapodás elmaradása. Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök — akinek országa nem NATO-tag, és az iráni konfliktus elején Sahíd drónok támadták a szigetország területét — még egy ütemtervet is be akart mutatni a 42.7-es cikkely működőképességével kapcsolatban.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint az EU kölcsönös védelmi záradékát, az úgynevezett 42.7-es cikkelyt még alaposabban át kell gondolni ahhoz, hogy a későbbiekben a gyakorlatban is megfelelően lehessen alkalmazni. „A szerződés nagyon egyértelmű abban, hogy mit kell tenni” – mondta Ursula von der Leyen, utalva arra, hogy a tagállamok kötelesek egymás segítségére sietni.
„A szerződés viszont nem egyértelmű abban, hogy mikor mi történik, és ki mit tesz”
– tette hozzá.
Cipruson is utolérték a gazdatüntetések az uniós vezetőket
A Politico arra is felhívta a figyelmet, hogy
ciprusi gazdák zavarták meg a csúcstalálkozó előkészületeit csütörtökön, amikor utcára vonultak, utakat zártak le, és rövid időre a larnacai repülőteret is blokkolták.
A gazdák a száj- és körömfájás gyors terjedésének megfékezésére hozott szigorú intézkedések ellen tiltakoztak, amelyek tömeges állatállomány-leölést is magukban foglalnak. Brüsszelben az uniós intézményeknek otthont adó városnegyed ugyanis immár rendszeresen helyszíne a gazdatüntetéseknek.
Kiemelt kép: (Balról jobbra, felső sor) Hollandia miniszterelnöke, Rob Jetten, Andrej Babis cseh miniszterelnök, Belgium miniszterelnöke, Bart De Wever, Kristen Michal Észtország miniszterelnöke, Luis Montenegro portugál miniszterelnöke, Írország miniszterelnöke, Micheal Martin, Friedrich Merz német kancellár, Bulgária ideiglenes miniszterelnöke, Andrey Gurov, (Balról jobbra, középsor), Luxemburg miniszterelnöke, Luc Frieden, Lettország miniszterelnöke, Evika Silina, Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni, Robert Abela máltai miniszterelnök, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, Finnország miniszterelnöke, Petteri Orpo, Lengyel miniszterelnök, Donald Tusk, (Balról jobbra, alsó sor) Kaja Kallas, az EU főképviselője és külügyi és biztonsági politikai alelnöke, Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, Nicusor Dan Románia elnöke, Emmanuel Macron francia elnök, Ciprus elnöke, Nikos Christodoulides, Antonio Costa az Európai Tanács elnöke, Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij, Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda, Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök és Kyriakos Mitsotakis az Európai Tanács informális ülése előtt, a ciprusi Ayia Napában 2026. április 23-án (Fotó: Jewel SAMAD / AFP)