A tárcának az oszmán birodalomban az örmények ellen elkövetett népirtás 111. évfordulója alkalmából kiadott dokumentumában hangsúlyozták, hogy a „Mec Jegernának” (nagy mészárlásnak) 1,5 millió férfi, nő, gyermek és idős ember lett az áldozata, akiket „csak azért öltek meg vagy ítéltek halálra, mert örmények voltak”. Kiemelték, „ez az örmény nép ellen elkövetett gonosztett” egyike azoknak a történelmi példáknak, amelyek 1948-ban alapul szolgáltak az ENSZ-nek a népirtás megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezménye elfogadásához.
A nyilatkozatban kiemelték:
a nemzetközi közösség erőfeszítései ellenére a XXI. században „továbbra is tanúi vagyunk faji és etnikai türelmetlenségnek, gyűlöletnek és az ezen alapuló új tömeges atrocitásoknak”.
„A múltra emlékezve és az örmény népirtás ártatlan áldozatai emlékének tisztelettel adózva, az Örmény Köztársaság a béke programjára alapozza szuverén jövőjét. A jószomszédi kapcsolatok és a szomszédos államok közötti valódi együttműködés megléte a minimális feltétele annak, hogy tartós békét teremtsünk a Dél-Kaukázusban, és biztosítsuk a régiónkban élő összes nép békés együttélését” – áll a tárca nyilatkozatában.
Örményországban április 24-én minden évben megemlékeznek az örmény népirtás áldozatainak napjáról. Ezen a napon kezdődött 1915-ben az örmény értelmiség tagjainak deportálása Konstantinápolyból. Az örmény népirtásnak az első világháború (1914-1918) idején az Oszmán Birodalomban az örmény lakosság tömeges deportálását és kiirtását nevezik.
A mai török kormány elismeri az örmények tömeges pusztulásának tényét, azonban ellenzi a „népirtás” kifejezés használatát, és túlzottnak tartja az örmény fél által hangoztatott számot (1,5 millió) az áldozatokról.
Kiemelt kép: Az örmény népirtás áldozatainak emlékére hagyományos fáklyás felvonulás Jerevánban (Forrás: X.com)