A 2025-ös jóléti felmérés adatai alapján jelenleg Brüsszel lakosságának 23 százaléka van kitéve a szegénység kockázatának. Ez különösen éles kontrasztot mutat Belgium más térségeivel: Flandriában ez az arány 7 százalék, Vallóniában pedig 13 százalék volt. Belgium központja áll messze a legrosszabbul az egész országon belül — derül ki a Brussels Times című lap beszámolójából.
A felmérés szerint a helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az ország tíz legszegényebb önkormányzata közül hat a brüsszeli fővárosi régióban található.
Saint-Josse-ten-Noode, Molenbeek-Saint-Jean, Anderlecht, Koekelberg, Schaerbeek és maga Brüsszel városközpontja is azon kerületek közé tartozik, ahol a szociális lecsúszás a legélesebben jelentkezik.
A szociális segélyre szorulók aránya hasonló trendeket mutat: Brüsszelben 2002-ben még 3 százalék szorult támogatásra, 2025-re ennek szintje azonban közel 7 százalékra emelkedett. Ez jóval meghaladja a flamand 1,5 százalékos és a vallon 4 százalékos szintet.
A brüsszeli mélyszegénység összefüggésben a lakhatási válság is egyre súlyosbodik. A lakhatási költségek a városban a lakosság legszegényebb 20 százalékénál a jövedelmek felét emésztik fel. Ez azt jelenti, hogy sok családban fejenként napi tíz eurónyi összeg marad élelmiszerre, közlekedésre, egészségügyre és minden más alapvető kiadásra.
Kapcsolódó tartalom
A hajléktalanság területén is riasztó fordulat történt. A Bruss’Help kutatóközpont jelentése szerint 2024-ben 9777 hajléktalan embert regisztráltak a brüsszeli fővárosi régióban, ami 25 százalékos emelkedést jelent 2022-höz képest. A hajléktalanok között nagy számban vannak családjuktól elszakadt fiatalok, bántalmazás elől menekülő nők, illetve szenvedélybetegséggel küzdő emberek.
Brüsszel 1,3 milliós lakosságához viszonyítva a közel tízezres hajléktalanszám súlyossága még jobban érzékelhető, ha Budapesttel állítjuk kontrasztba. A magyar főváros csaknem 30 százalékkal nagyobb, 1,7 milliós lakosságára ehhez képest kevesebb mint feleannyi, nagyjából 4500 hajléktalan jut. Brüsszelben tehát arányait tekintve akár háromszor súlyosabb is lehet a krízis.
Brüsszel szociális terheit tovább növeli, hogy a régióban több mint 50 ezer okmányok nélküli ember él, ami a teljes népesség 4 százalékát jelenti. Ez különösen érzékeny kihívás egy olyan városban, ahol az ellátórendszerek már most is túlterheltek, a lakhatási piac pedig súlyos egyensúlytalanságokkal küzd.
Kapcsolódó tartalom
A legsúlyosabb következményeket azonban a gyerekek viselik. Brüsszelben minden harmadik gyermek olyan családban él, amelyet fenyeget a szegénység. A város egyik leszakadó kerületében, Saint-Josse-ban a középiskolások 24 százaléka két év tanulmányi lemaradásban van kortársaikhoz képest.
Kiemelt kép: A városháza Brüsszel főterén, a Grand Place-on 2024. augusztus 12-én (Fotó: MTI/MTVA/Purger Tamás)