Az uniós vezetők csütörtök este Cipruson tartott tanácskozásukon – ahol sem Orbán Viktor regnáló, sem Magyar Péter leendő kormányfő nem vett részt – megállapodtak arról, hogy felkérik a bizottságot: dolgozza ki, milyen lépéseket tegyenek majd, ha egy tagállam aktiválja a lisszaboni szerződés 42.7-es cikkét. „Számos kérdés van, amelyre választ kell találnunk” – mondta a ciprusi elnök.
A lisszaboni szerződés 42.7-es cikke kimondja:
„ha egy tagállam területét fegyveres támadás éri, a többi tagállam köteles minden lehetséges eszközzel annak segítségre sietni”.
A NATO 5. cikkelyével ellentétben az EU kölcsönös segítségnyújtási klauzulájára vonatkozóan nincs kidolgozva részletes műveleti vagy katonai terv.
Eddig egyetlen alkalommal aktiválták 2015-ben, a párizsi iszlamista indíttatású terrortámadások után.
Akkor Franciaország kérésére a tagállamok növelték hozzájárulásukat uniós és nemzetközi katonai missziókban, lehetővé téve ezzel, hogy a francia hadsereg átcsoportosítsa erőit.
„Tételezzük fel, hogy Franciaország aktiválja a 42.7-es cikket! Mely országok reagálnának elsőként egy ilyen esetben a francia kormány kérésére, milyen szükségleteket fogalmazhat meg a cikket aktiváló tagállam? Mindezekre a kérdésekre választ fog adni a bizottság tervezete” – mondta Hrisztodulidesz.
Egy névtelenséget kérő uniós tisztségviselő azt mondta: továbbra is a NATO marad a kollektív védelem alapköve. Viszont
az EU-nak rendelkezésére állnak olyan eszközök is, amelyek kiegészítik a NATO-t, például szankciók, pénzügyi támogatások, humanitárius segítségnyújtás, amelyek mind szerepet játszhatnak a 42.7-es cikk esetleges aktiválásakor.
A védelempolitika ezen kérdése Donald Trump április elején tett kijelentései nyomán került középpontba, amikor is az amerikai elnök úgy nyilatkozott: erőteljesen fontolgatja az Egyesült Államok kilépését a NATO-ból, miután az atlanti szövetség más tagjai nem voltak hajlandók részt venni az Irán elleni hadműveletben.
A ciprusi elnök — akinek országa nem NATO-tag — már a konfliktus elején, mikor országát Sahíd drónok támadták meg az EU biztonságára próbálta terelni az egyeztetést, egyúttal egy ütemtervet is be akart mutatni arra, hogyan válhatna működőképessé a szóban forgó cikkely.
„Szükségünk van egy működési tervre (…) Ez nem fog azonnal működni a csúcs után, de az előkészületeket el kell kezdeni”
– fogalmazott.
Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök érkezik az Európai Unió nem hivatalos ciprusi csúcstalálkozójára Nicosiában 2026. április 24-én (Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Yves Herman/Yves Herman)