A cikk szerint a felvételen felfegyverzett, álarcos, félkatonai egyenruhát viselő férfiak láthatók, akik arra figyelmeztetnek: ha követeléseiket nem teljesítik, a foglyokat soha többé nem látják viszont. A nyugat-afrikai országban ugyanis egyre súlyosabb méreteket ölt az emberrablás, a banditizmus és a túszejtés, amelyeket bűnbandák, felkelők és milíciák hajtanak végre. A Boko Haram 2014-ben került a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor közel 300 iskolás lányt rabolt el a Borno állambeli Chibok középiskolából. A videóban egy szóvivő a szervezet teljes nevén mutatta be a csoportot, és közölte, hogy a háromnapos ultimátum „az első és egyben utolsó üzenetük”. A felvételen a férfi így fogalmazott:
„Ha követeléseinket nem teljesítik, ezeket az áldozatokat — köztük nőket és gyermekeket — különböző helyszínekre szállítjuk. Mindegyiküket. Önök meghozták a döntésüket, mi is meghoztuk a magunkét. Allah nevében felszólítjuk önöket, hogy ne lépjék túl a megadott határidőt.”
Majd így folytatta: „Nézzenek rájuk most, mielőtt ezt megtesszük, mert lehet, hogy soha többé nem látják őket. Ha a kormány úgy gondolja, hogy erővel kiszabadíthatja őket, szabadon megpróbálhatja. Mi Allahban bízunk.”
Egy külön közleményben a Borno South Youths Alliance nevű csoport közölte, hogy közvetít a felek között, és beszámolt arról, hogy a fegyveresek 416 nőt és gyermeket tartanak fogva.
A dzsihadista szervezet célja a nigériai állam megdöntése és a szigorú saría törvények bevezetése. A Boko Haram elnevezés nagyjából azt jelenti: „a nyugati oktatás tiltott”.
A csoport rendszeresen támad iskolákat, és öngyilkos merényleteket is végrehajtott egy, az ország északkeleti részén már két évtizede zajló erőszakhullám részeként. A Boko Haram csak egy a számos súlyos biztonsági fenyegetés közül Afrika legnépesebb országában. Az elmúlt két évben több mint 10 ezer nigériai vesztette életét felkelések, terrorcselekmények és banditizmus következtében, miközben a biztonsági erők láthatóan nem tudják megfékezni az erőszakot.
Kapcsolódó tartalom
Romlik a biztonsági helyzet Nigériában: már egy tábornokot is megöltek az iszlamisták egy katonai bázis elleni támadásban
Iszlamista fegyveresek hurcoltak el több mint 300 embert Nigériában
Legalább 21 ember meghalt egy dzsihadista támadásban Nigériában
A Boko Haram felkelés mellett erőszakos földviták zajlanak földművesek és pásztorok között, valamint szeparatista lázadás is tapasztalható az ország délkeleti részén. A bandák szintén gyakran hajtanak végre tömeges emberrablásokat váltságdíjért és értéktárgyakért.
Donald Trump tavaly bírálta Nigériát, amiért szerinte nem védi meg a keresztényeket egy általa népirtásnak nevezett, dzsihadista támadássorozattal szemben.
Azt mondta, hogy csapatokat küldene, „teljes fegyverzettel”, mert a kereszténység szerinte egzisztenciális fenyegetéssel néz szembe az országban. Megjegyzéseit egyházi vezetők üdvözölték, ugyanakkor a nigériai kormány és biztonsági szakértők azzal vádolták, hogy leegyszerűsíti a helyzetet. Szerintük az erőszak nem vallási indíttatású, és mind a keresztények, mind a muszlimok szenvednek tőle.
Kiemelt kép: A Boko Haram iszlamista terrorszervezet egyik páncélozott harcjárműve, amelyet nigériai katonák foglaltak le az északkelet-nigériai Mararaba-Mubi városban 2015. március 4-én (Fotó: MTI/EPA/Henry Ikechukwu)