A cikk arról ír, hogy a két ország elképzelése szerint Ukrajna részt vehetne bizonyos miniszteri és vezetői szintű egyeztetéseken, valamint fokozatosan bekapcsolódhatna egyes uniós programokba.

Ugyanakkor nem kapna szavazati jogot az uniós döntéshozatalban, és nem férne hozzá automatikusan az EU közös költségvetéséhez.

A javaslat szerint a teljes tagság eléréséig elhalasztanák a közös agrárpolitikai támogatásokhoz, valamint a kohéziós forrásokhoz való hozzáférést is. Ezek jelenleg az uniós költségvetés legnagyobb tételei közé tartoznak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt szorgalmazta, hogy Ukrajna akár már 2027-ben csatlakozhasson az Európai Unióhoz, és ezt egy esetleges békemegállapodás egyik fontos eredményének tekinti. Több tagállam azonban túl gyorsnak tartaná a folyamat felgyorsítását, és attól tart, hogy az alapjaiban alakítaná át az EU politikai és pénzügyi rendszerét. A francia–német terv hangsúlyozza, hogy a köztes státusz nem helyettesítené a teljes tagságot, hanem átmeneti lépcsőként szolgálna a csatlakozás felé. A cél az lenne, hogy Ukrajna már a tagság előtt kézzelfogható előnyöket kapjon, miközben folytatja a szükséges reformokat.

A javaslat egyik legfontosabb eleme lehet az EU kölcsönös védelmi klauzulájának kiterjesztése is, amely Kijev számára különösen jelentős, mivel a NATO-tagság rövid távon továbbra sem reális lehetőség.

Ukrajna részéről vegyes fogadtatás övezi az elképzelést: egyesek hasznos átmeneti megoldásnak tartják, mások attól tartanak, hogy a háború sújtotta társadalom szemében ez gyengébb ajánlatnak tűnhet a teljes jogú tagságnál.