A Hormuzi-szoros körüli feszültség és részleges blokád már most érezhető hatással van a világgazdaságra. Az Egyesült Államok – miután nem tudta kikényszeríteni a szoros megnyitását – saját elhatározásból fellépett a hajóforgalom ellen, miközben Irán díjat vetett ki az áthaladó tankerekre.

A lezárás egyik azonnali következménye az olajárak megugrása volt, hiszen ezen az útvonalon halad át a világ kitermelésének jelentős része. Ugyanakkor a probléma messze túlmutat az energiahordozókon.

A Perzsa-öböl térsége kulcsszerepet játszik számos alapanyag – például műtrágyák és vegyipari termékek – exportjában. A műtrágyaellátás akadozása már most áremelkedést hozott, és veszélyeztetheti az ázsiai mezőgazdaságot, ami közvetve az élelmiszerárak növekedéséhez vezethet. Bár a globális éhínség lehetőségét többen túlzásnak tartják, a kockázat nem elhanyagolható.

A szoros jelentősége az ipar számára is kiemelkedő: a térségből érkező alapanyagok hiánya láncreakciót indíthat el a műanyag-, autó- és elektronikai iparban. Sok vállalat csak rövid időre elegendő készletekkel rendelkezik, ezért egy elhúzódó blokád akár széles körű termelési leállásokat is okozhat.

A szakértők figyelmeztetése szerint, ha a helyzet tartóssá válik, „globális ipari bénulás” sem zárható ki.

Emellett a Hormuzi-szoros kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal, így a fennakadások a nemzetközi logisztikát is megzavarják. Már most is jelentkeznek szállítási problémák, különösen az autóiparban, és a helyreállás hosszabb időt vehet igénybe.

A szoros blokádja tehát nem csupán az olajárak emelkedését jelenti: hatásai az ipari termeléstől az élelmiszerellátásig számos területre kiterjednek, és tartós gazdasági következményekkel járhatnak.

A kiemelt kép forrása: MTI/EPA/Ali Haider