Az Express véleménycikke szerint a botrány egyik szinte teljesen elhallgatott vetülete az, hogy számos túlélő saját beszámolója alapján az elkövetők nem pusztán szexuális kizsákmányolás célpontjának tekintették őket, hanem faji alapon is megalázták áldozataikat. A lapnak megszólaló túlélők arról beszéltek: „fehér ribancnak”, „fehér hulladéknak” nevezték őket, és olyan kifejezésekkel illették őket, amelyek kifejezetten a bőrszínükre utaltak.
Mint korábban kiderült, a brit hatóságok a rasszizmusvádtól való félelem miatt nem mertek fellépni a főként migrációs, muzulmán hátterű elkövetőkkel szemben, miközben éppen maguk az áldozatok voltak a faji gyűlölet célpontjai.
A brit parlament által is tárgyalt Casey-jelentés nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy a hatóságok sok esetben ismerték a visszaélések természetét, mégis halogatták a fellépést. A korábbi feltárások szerint számos esetben nem rögzítették megfelelően az elkövetők etnikai hátterét, az áldozatokat gyakran nem védték meg, sőt olykor hiteltelenítették vagy hibáztatták. A botrány egyik legsúlyosabb tanulsága eddig is az volt, hogy az állam számára a multikulturális feszültségek politikai kezelése sokszor fontosabbnak tűnt, mint a kiszolgáltatott brit lányok védelme.
A lap által megszólaltatott egyik áldozat, Jade Nurse számára egyértelmű volt, hogy a bántalmazásában a faji megalázás is központi szerepet játszott. Elmondása szerint az elkövetők rendszeresen „fehér ribancnak” nevezték, és azt éreztették vele, hogy azért tekintik könnyű prédának, mert fehér lány.
A kérdésre, hogy a származása játszhatott-e szerepet abban, hogy áldozattá vált, így válaszolt:
„Ez jó kérdés, mert amikor a rasszizmus szóba kerül, általában arról van szó, hogy mi vagyunk rasszisták velük szemben. De ők nem rasszisták velünk szemben? Mindig a fehér vagy vegyes etnikumú lányokat vették célba. Könnyűvérű, fehér ribancoknak neveztek minket. Még a saját nyelvükön is gorinak (lealacsonyító kifejezés a fehérekre) hívtak minket.”
Az Express szerint az ehhez hasonló túlélői beszámolók azért is kiemelten fontosak, mert az elkövetők rendszeresen a rasszizmusra való hivatkozással próbálják ártatlanságukat bizonyítani. Például a lap által megemlített bűnöző, Adil Khan, a rochdale-i bűnbanda tagja.
Khan erőszakkal ejtett teherbe egy 13 éves lányt, mégis állítja, hogy ő csak egy rasszista összeesküvés áldozataként van börtönben.
A brit nyilvánosságban sokáig leegyszerűsített módon kezelték az erőszaktevő bandák botrányát. A hangsúly sokáig azon volt, hogy a bűncselekményekről beszámoló híreket szélsőjobboldali szóbeszédeknek minősítsék, a politikai korrektség uralma pedig akadályozta a bűnüldözést.
A szemléletváltás nagy eredményeket hozhat az országban, mivel a bűnügyi statisztikák borzalmasak, az Egyesült Királyságban követik el messze a legtöbb nemi erőszakot egész Európában.
A brit parlament a napokban, április 13-án indította el hivatalos vizsgálatát az erőszakoló bűnbandák tevékenységével kapcsolatban. A hivatalos vizsgálatok eredménye a nyárra várható.
A kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)