Mahmoud Khalil neve 2024-ben vált széles körben ismertté. A radikális aktivista a Columbia Egyetemen kibontakozó palesztinpárti tiltakozássorozat legismertebb arcává vált, aki tárgyalóként és szóvivőként is szerepet vállalt a campust megbénító akciók során.

Az amerikai adminisztráció szerint Khalil jelenléte és tevékenysége ellentétes az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel, továbbá hozzájárult egy olyan légkör kialakulásához, amelyben az antiszemitizmus és az erőszakot relativizáló aktivizmus egyre agresszívebben jelent meg.

Nyíltan ünnepelték a tömeggyilkosságot

Khalil főszerepet vitt a tiltakozások idején a Columbia University Apartheid Divest (CUAD) nevű palesztinpárti szervezetben, ami a campuson zajló akciók központi szervezőereje volt. A CUAD több ízben is botrányos hangnemű közleményekben állt ki a Hamász által elkövetett 2023. október 7-i tömeggyilkos terrorcselekmények mellett.

Korai közleményeikben az október 7-i támadást a palesztin ellenállás egyik legnagyszerűbb pillanatának, valamint az ellenállás megkoronázásának nevezték. A szervezethez köthető kommunikáció olyan üzeneteket is terjesztett, amelyek szerint minden „cionista infrastruktúra” legitim célpont, és a szervezet posztjaiban a Hamász propagandájából ismert vörös háromszög szimbólum is megjelent.

Khalil szervezete már 2023. október 9-én, tehát akkor, amikor a Hamász tömegmészárlásának jellege már világosan ismert volt, teljes szolidaritását fejezte ki a támadással, amelyet „történelmi pillanatként” ünnepelt.

Az amerikai kormány pontosan ezt a hátteret tekinti döntőnek. A Trump-adminisztráció álláspontja szerint Khalil és szervezetének tevékenysége nem a szólásszabadság védelme alá eső egyetemi aktivizmus volt, hanem egy olyan agitáció része, amely a Hamász terrorcselekedeteit igyekezett igazolni, sőt ünnepelni.

A Fehér Ház korábban már világossá tette, hogy határozott az álláspontja az ügyben. Karoline Leavitt szóvivő azt mondta: az adminisztráció nem fogja eltűrni, hogy bárki az amerikai tanulmányi vagy tartózkodási lehetőség előnyeit élvezve terrorpárti szervezetek oldalára álljon.

A Trump-kormányzat egész fellépése azt az új politikai doktrínát tükrözi, amely szerint a bevándorlási státusz nem jelenthet védőernyőt akkor, ha valaki a terrorizmust mentegető vagy legitimáló politikai mozgalmak meghatározó szereplőjévé válik.

Khalil egészen másképp beszél saját helyzetéről. Azt állítja, semmilyen bűncselekményt nem követett el, és kizárólag azért üldözik, mert nyíltan felszólalt a palesztinok ügyében. Ügyvédei szerint az ellene folyó eljárás politikailag motivált, és az amerikai állam a bevándorlási jogot használja fel arra, hogy példát statuáljon vele. Ő maga a mostani döntés után is úgy fogalmazott, hogy az egyetlen „bűne” az volt, hogy beszélt a palesztinok helyzetéről, miközben az adminisztráció ideológiai alapon próbálja megtörni.

A bevándorlási fellebbviteli testület döntése nem engedett menekülőutat Khalilnak, hanem helybenhagyta a kitoloncolását célzó folyamatot. Bár ügyvédei szerint a külön futó szövetségi bírósági eljárás miatt továbbra sem lehet jogszerűen deportálni, az utóbbi hónapok döntései egy irányba mutatnak: egyre közeleg a tényleges kitoloncolás időpontja. Az eredetileg Szíriában, palesztin menekültként született Khalilnak nincsen amerikai állampolgársága, az ellene indult eljárások kezdetén zöldkártyáját pedig felfüggesztették.

A jogi csata ugyan még nem zárult le, de az ügy politikai üzenete egyértelmű: aki a Hamász tömeggyilkosságát történelmi tettként ünnepli, az nem érdemli meg az Amerikába való befogadást.

Kiemelt kép: Mahmoud Khalil palesztin származású aktivistának, a Columbia Egyetem hallgatójának a letartóztatása ellen tüntetnek egy New York-i bíróság előtt 2025. március 12-én (Fotó: MTI/EPA/Sarah Yenesel)