A beszámoló szerint három kontinensen elkövetett négy merényletnek összesen húsz zsidó áldozata volt, ami az 1990-es évek eleje óta a legnagyobb szám. Több országban nőtt a fizikai bántalmazással járó incidensek – például verések és kődobálások – száma is.

A teljes incidensszám alakulása viszont vegyes képet mutat: egyes országokban mérsékelt csökkenést, máshol növekedést regisztráltak 2024-hez képest. A szint azonban minden vizsgált nyugati országban jelentősen meghaladja a 2022-es értékeket, vagyis a közel-keleti háborús eszkaláció előtti időszakot.

A jelentés szerint

a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet által 2023. október 7-én elkövetett terrortámadás után ugrásszerűen megnőtt az antiszemita incidensek száma, majd átmeneti enyhülés követett, és 2025-ben ismét nőtt a súlyos erőszakcselekmények száma.

Urija Schavit, a jelentés szerkesztője az antiszemita incidensek magas szintje „állandósulásának” veszélyére figyelmeztet. Rámutatott, hogy az enyhébb bűncselekmények következetlen üldözése is hozzájárulhat a súlyosabb támadások megsokszorozódásához.

A tanulmány különösen aggasztónak nevezi az ausztráliai és kanadai fejleményeket. Ausztráliában 2025-ben 1750 incidens történt az előző évi 1727 után, miközben egy hanukai támadásban 15 ember vesztette életét Sydney közelében. Kanadában az esetek száma 6800-ra nőtt 6219-ről, ami több mint háromszorosa a 2022-es adatnak.

Európában vegyes trendek figyelhetők meg. Németországban az incidensek száma 5729-re csökkent a 2024-es 6560-ról, de továbbra is jóval meghaladja a 2022-es 2811-et. Franciaországban az összes eset száma mérséklődött, ugyanakkor az erőszakos cselekmények száma nőtt. Nagy-Britanniában enyhe emelkedést regisztráltak, különösen az év végi időszakban.

Az Egyesült Államokban egyes nagyvárosokban csökkent az esetek száma, ugyanakkor a súlyosabb támadások aránya több helyen emelkedett.

A jelentésben szereplő kutatás szerint az elkövetők jelentős része magányos támadó, nem tartozik szervezett csoporthoz. Ideológiai hátterük gyakran két szélső pólus valamelyikéhez köthető: szélsőjobboldali körökhöz, illetve radikális muszlim csoportokhoz. Az elkövetők között felülreprezentáltak a társadalom peremén élő emberek.

A jelentés szerzői bírálták az izraeli kormányt is, mert szerintük nem hatékony az antiszemitizmus elleni küzdelemben, és a fogalom politikai kiterjesztésével gyengítette annak súlyát.

A dokumentumot a Tel-avivi Egyetem kutatói állították össze nemzetközi rendvédelmi adatok, közösségi jelentések és kutatások alapján. A jelentést 2001 óta publikálják, és az egyik legfontosabb globális referenciaanyagként tartják számon az antiszemitizmus vizsgálatában.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA)