Az eredeti módosítási javaslatokat február 2-án terjesztette elő a kormánypárt, az Egységes Oroszország képviselőcsoportja Olga Zanko vezetésével. Ezek értelmében

az orosz büntető törvénykönyvnek a nácizmus rehabilitációjának retorziójáról rendelkező cikkébe fel kellett venni a „szovjet nép elleni népirtás áldozatai emlékének megsértése” és a „népirtás tagadása” rendelkezést.

Az említett cikk büntetést ír elő a nürnbergi törvényszék ítéleteinek elutasításáért, a náci bűncselekmények helyesléséért és a Szovjetunió második világháború alatti tevékenységről szóló hamis információk nyilvános terjesztéséért.

A magyarázó jegyzetben a képviselők rámutattak, hogy a nürnbergi törvényszék ítéletében nem szerepel a „genocídium” kifejezés. Ez azt jelenti, hogy a szovjet nép ellen elkövetett népirtást tagadó állampolgárokat a büntető törvénykönyv akkor hatályos cikke alapján nem lehetett büntetni.

A módosítások a katonai sírok és emlékművek megsemmisítésének büntetéséről rendelkező cikket érintették, amelyet kiegészítettek a „genocídium áldozatainak emlékét megörökítő” emlékművek megrongálásáért és sírjaik meggyalázásáért való felelősségre vonással.

A kezdeményezés második olvasatban történő tárgyalása során Irina Jarovaja kormánypárti képviselő javasolta, hogy a törvénybe vegyék fel a népirtás „helyeslésének” büntetését is. A törvényjavaslatot harmadik olvasatban ebben a formában fogadták el március 24-én.

Kiemelt kép: MTI