Az elmúlt hetekben még csak arról érkeztek hírek, hogy a Pentagon mérlegeli az Ukrajnának szánt fegyverek egy részének átcsoportosítását az iráni háború miatt. Az uniós diplomaták katasztrofálisnak értékelték az Egyesült Államok hozzáállását Kijev támogatásához.
A Financial Times információ szerint az Ukrajnától való elfordulás felgyorsulása mögött az iráni háború miatti nézeteltérések állhatnak. Donald Trump azzal fenyegette meg európai szövetségeseit, hogy leállítja az Ukrajnának szánt amerikai fegyverszállításokat, ha Európa nem segít katonailag a Hormuzi-szoros megnyitásában.
Kapcsolódó tartalom
A tét nem kicsi. A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, amelyen normál körülmények között a globális olajforgalom mintegy ötöde halad át. Miután Irán a február végi amerikai–izraeli csapások után gyakorlatilag lezárta az átjárót, az egész világgazdaság számára nyilvánvalóvá vált, hogy globális válság következhet. A feszültség az energiaárakon, a szállítási útvonalakon keresztül Európát is érinti.
A Financial Times beszámolója szerint Trump azt követelte, hogy a NATO európai haditengerészetei csatlakozzanak a Hormuzi-szoroson való szabad áthaladást kivívó koalícióhoz. Az európai fővárosok visszautasították a kérést. Arra hivatkoztak, hogy a folyamatban lévő háború közepette ez katonailag aligha kivitelezhető, többen pedig egyenesen úgy fogalmaztak: „Ez nem a mi háborúnk.”
A mondat önmagában is sokat elárul a nyugati szövetségi rendszer jelenlegi állapotáról. Miközben Európa évek óta azt várja Washingtontól, hogy stratégiai garanciát, fegyvert, pénzt és politikai hátteret biztosítson Ukrajna számára, az Egyesült Államok most hiába várt viszonzást.
Trump értelmezésében Amerika védi Európát Oroszországgal szemben, Európa viszont nem hajlandó viszonozni ezt, amikor Washington a közel-keleti háborújához kér segítséget. Az amerikai elnök ezt kabinetülésén is nyersen megfogalmazta: az Egyesült Államok ott van, hogy megvédje a NATO-t és Európát Oroszországtól, de amikor Amerikának lenne szüksége támogatásra, a szövetségesek nincsenek ott.
A lap szerint Trump konkrétan azzal fenyegetett, hogy leállítja a PURL nevű, NATO-keretben működő fegyverbeszerzési kezdeményezést, amelyet európai országok finanszíroznak Ukrajna számára.
Vagyis nem egyszerűen arról van szó, hogy Washington kevesebb figyelmet fordítana Kijevre, hanem arról, hogy az ukrajnai fegyverellátást már üzleti alapon sem feltétlenül hajlandó fenntartani.
A történet egyik legbeszédesebb eleme, hogy a feszültség végül kapkodva összerakott politikai nyilatkozathoz vezetett. Mark Rutte NATO-főtitkár sürgetésére Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság március 19-én közös közleményt adott ki, amelyben az áll, hogy készek hozzájárulni a Hormuzi-szoroson a biztonságos áthaladást biztosító megfelelő erőfeszítésekhez.
A Financial Times érintett tisztviselőkre hivatkozva azt állítja, hogy Rutte több telefonhívásban is egyeztetett Trump elnökkel és Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel a nyilatkozatot megelőző napokban. Az egyik forrás szerint Rutte éppen azért erőltette a közös állásfoglalást, mert Trump azzal fenyegetőzött, hogy kihátrál a PURL-programból, sőt általában Ukrajna támogatása mögül.
A stratégiai fenyegetéssel Washington azt üzente, hogy az atlanti szolidaritás nem egyirányú utca. Ha Európa nem hajlandó részt venni az amerikai prioritások érvényesítésében, akkor Amerika sem tekinti többé magát automatikus fegyverraktárnak az európai háborúkhoz.
Kapcsolódó tartalom
Brüsszelben sokáig abban bíztak, hogy Ukrajna támogatása akkor is megmarad stratégiai prioritásnak, ha a világ más pontjain újabb konfliktusok robbannak ki. Most viszont úgy tűnik, hogy a valóság ennek éppen az ellenkezőjét mutatja. Elég volt egy közel-keleti háború, néhány kiszivárgott vita, és máris nyilvánvalóvá vált: az ukrajnai front hátországa politikailag és katonailag is jóval bizonytalanabb, mint azt az európai nyilatkozatok sugallják.
Trump elnök szerdai NATO-ról szóló beszédében utóbb személyesen is megerősítette, hogy csalódott az európai szövetségesek hozzáállása miatt, és világossá tette: Washington a jövőben sokkal keményebben fogja mérlegelni, kinek, milyen ügyben és milyen feltételek mellett nyújt támogatást.
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök (j) ukrán partnerével, Volodimir Zelenszkijjel a washingtoni Fehér Ház Ovális Irodájában (Fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo)