Egy friss, 65 oldalas kormányzati jelentés részletes képet rajzol arról a nemzetközi hálózatról, amely a magyar baloldalt pénzügyileg támogatja és koordinálja. A vizsgálatot vezető kormánybiztos, László András amerikai kormányzati szereplőkkel és szakértőkkel is egyeztetett annak érdekében, hogy feltárja a külföldi befolyásolási kísérletek mechanizmusait.

A jelentés célja egyértelmű: megmutatni, milyen csatornákon keresztül érkeznek ezek a források, kik állnak mögöttük, és milyen hatást fejtenek ki Magyarországon. A dokumentum egyik központi eleme a Soros Györgyhöz köthető hálózat szerepének bemutatása.

„Az amerikai kormányzati ügynökségek a nyolcvanas évektől egyre nagyobb arányban használtak nem kormányzati szervezeteket (…) a kormányzati célok végrehajtására”, és a Soros-hálózat „ugyanezt a modellt követte. A két rendszer közötti átfedés olyan mértékűvé vált, hogy a jelentés szerint „nem lehet különválasztani, hogy tevékenységük melyik részét folytatták saját és melyik részét kormányzati megbízásból”.

A külföldről érkező milliárdokat a pártfinanszírozás szabályokat megkerülve a civil szervezetekhez juttatják, amelyért cserébe konkrét politikai elvárásokat, és tartalmi követelményeket támasztanak alá.

Soros György több tízmilliárdos támogatásai

A jelentés szerint 2016 és 2023 között Soros György alapítványi hálózata közel 90 millió dollárt, azaz mintegy 34,5 milliárd forintot juttatott magyarországi szervezeteknek.

Különösen figyelemre méltó a 2022-es országgyűlési választásokat megelőző időszak, amikor rekordösszeg, 17 millió dollár került a hazai baloldali szereplőkhöz.

A támogatott szervezetek köre rendkívül széles, és a jelentés szerint legalább 153 olyan magyarországi szervezet részesült forrásokban, amelyek közül több aktív szereplője a közéletnek. Tevékenységük nem korlátozódik egyetlen területre: „kiterjed a migráció elősegítésére, a genderideológia népszerűsítésére és a demokratikus helyzet tematizálására”.

Habár a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) 2023-ban az európai jelenlét csökkentését jelentette be, a számok ennek ellentmondani látszanak. A jelentés szerint 2024-ben is több mint 30 milliárd forintnyi összeget fordítottak európai és eurázsiai projektekre.

A jelentés arra is rámutat, hogy a Soros-hálózat nem önmagában működik, és más nemzetközi alapítványok is jelentős összegekkel támogatnak magyarországi szervezeteket.

A The Sigrid Rausing Trust például egyetlen év alatt 42 millió fontot, csaknem 19 milliárd forintot osztott szét, többek között olyan hazai szereplőknek, mint a Magyar Helsinki Bizottság, az Átlátszó vagy a Transparency International Magyarország.

A dokumentum szerint az egyik legfontosabb jelenség az átfedések rendszere, valamint hogy ugyanazok a szervezetek gyakran több forrásból, egymással összekapcsolódó hálózatokon keresztül kapnak támogatást. Ez nemcsak a finanszírozás mértékét növeli, hanem a politikai és kommunikációs hatást is megsokszorozza.

Megjegyzik, hogy a Biden-adminisztráció alatt több tucat, Magyarországot érintő pályázat jelent meg, amelyek közül számos politikai tartalommal bírt. A témák között szerepel a „szabad információáramlás”, a „demokratikus értékek fejlesztése” vagy éppen a „hazai LMBTQ-közösség támogatása”. A dokumentum szerint ezek a programok gyakran közvetett módon fejtik ki hatásukat, és nem közvetlen politikai támogatást nyújtanak, hanem médiaprojekteken, képzéseken és civil kezdeményezéseken keresztül formálják a közbeszédet.

Falusi Vajk, a kormánypárt ifjúsági társszervezete, a Fidelitas korábbi szóvivője „Bevándorlást támogató szervezet” feliratú matricát ragaszt a bejárathoz a Magyar Helsinki Bizottság irodájának helyet adó épület előtt tartott sajtótájékoztatóján Budapesten 2018. június 27-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A „guruló dollárok” és az Action for Democracy

A jelentés külön fejezetet szentel a Soros Györgyhöz köthető Action for Democracy tevékenységének, amely a 2022-es választások alatt vált ismertté. A szervezet több mint hárommilliárd forintnyi amerikai forrást juttatott magyarországi baloldali szereplőknek, köztük Márki-Zay Péter mozgalmának.

Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás bukott miniszterelnök-jelöltje maga is elismerte, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) több száz milliós külföldi támogatást kapott a 2022-es országgyűlési választási kampány alatt.

A dokumentum szerint a folyamat lényege, hogy a támogatások jelentős része közvetítő cégeken keresztül kerülnek felhasználásra, például a DatAdat-csoporton keresztül. Az Action for Democracy még saját hírlevelükben is büszkén hirdette, hogy „az ellenzéki pártot támogatták Magyarországon”.

A jelentés szerint a baloldali pártok 2022-es támogatása egy tudatos hálózatépítés eredménye volt, amelynek célja a közbeszéd befolyásolása mellett „a demokratikusan választott magyar kormány megbuktatása”.

A DatAdat Gyurcsány Ferenc korábbi tanácsadójának, Dessewffy Tibornak, valamint Bajnai Gordon volt miniszterelnöknek, Szigetvári Viktor korábbi államtitkárnak és Ficsor Ádám korábbi titokminisztern

Bajnai Gordon miniszterelnök és Korányi Dávid kül- és biztonságpolitikai szakállamtitkár a Capitolium előtt washingtoni látogatásukon, 2009. december 3-án (MTI Fotó: Beliczay László)

A 2022-es országgyűlési választási kampánybeavatkozási botrányba Korányi Dávid, az Action for Democracy vezetője is érintett volt. Soros–Obama–Bajnai-körhöz tartozó közgazdász korábban Bajnai Gordon volt miniszterelnök helyettes államtitkárként dolgozott, valamint Karácsony Gergely budapesti főpolgármester mellett is tanácsadóként tevékenykedett.

A Nemzeti Információs Központ nyilvánosságra hozott jelentése szerint az Action for Democracy több mint 3 milliárd forintot juttatott a magyarországi szervezeteknek.

Egy „mikroadományokat” kiszivárgott felvételen Korányi Dávid arról is beszámolt, hogy a legnagyobb adományozók köre több millió dolláros hozzájárulásoknál kezdődött.

Új szereplők, régi mintázatok

A jelentés szerint Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének politikai színre lépésével ismét aktivizálódtak a külföldi finanszírozási hálózatok. Az Action for Democracy 2023-ban mintegy 1,3 millió dollárral (közel 460–500 millió forinttal) támogatta az Estratos Digitalt, amely a korábbi, 2022-es kampányfinanszírozási botrányban érintett DatAdat hálózat jogutódja. A cég vezetői korábban az Obama-adminisztrációhoz tartoztak, befektetői pedig amerikai demokrata donorok.

Mint írták, a Estratost a Tisza Párt elődszervezete, a Talpra Magyarok adatkezelési tájékoztatója is feltüntette. Emellett a párt külügyi főtanácsadója, Orbán Anita több nemzetközi – részben Soros-hálózathoz kötődő – szervezetben is szerepet vállalt, köztük az European Council on Foreign Relationsben, amely szintén jelentős nemzetközi támogatásokban részesült.

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója már 2024-ben arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyar Péter több száz millió forintot költött el néhány hónap alatt, amelyről nehezen hihető, hogy csupán a mikroadományokból gyűjtötte volna össze.

„A Soros-hálózathoz való kötődésre sem tud érdemi magyarázatot adni, pedig a Soros-világhoz köthető emberek szerepelnek a listáján, Sorossal együttműködők vannak a stábjában is, és a Soros-projektet megvalósító cég is felsejlik a kampányának háttérben” – sorolta Boros Bánk Levente.

„Vajon kinek akarnak megfelelni, a választóknak, vagy pedig a korábbi vagy éppen aktuális megrendelőiknek?” – tette fel a kérdést az elemző, aki emlékeztetett, hogy felsejlettek kétes hátterű és múltú emberek is Magyar Péter csapatában, de a Bajnai Gordonhoz köthető cég, a DatAdat is felbukkant, amely korábban is a balliberális oldal szekerét tolta, és érintett volt a külföldi kampányfinanszírozási botrányban is.

Ukrán érdekek és befolyási kísérletek

A 2026-os politikai küzdelem ismét rávilágít arra, hogy Magyarország szuverenitása nemcsak belpolitikai kérdés. A külföldi befolyásolási kísérletek továbbra is jelen vannak, és egyre több jel utal arra, Volidmir Zelenszkij és Brüsszel érdeke is az, hogy az április 12-i választásokat követően a Tisza Párt, mint Ukrajna-barát kormány kerüljön hatalomra.

Az elmúlt időszak nyilatkozatai alapján az ukrán elnök nem kívánja helyreállítani Barátság kőolajvezeték tranzitját, ami tovább erősíti azt a feltételezést, hogy az ukrán olajblokád tudatos politikai nyomággyakorlás

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy márciusban kétszer is támadás érte a Török Áramlat vezetéket, amely Magyarország földgázellátásának kulcseleme. Szijjártó Péter szerint „ha a Török Áramlat nem működik, akkor Magyarországot egyszerűen nem lehet ellátni biztonságosan földgázzal”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. szerintUkrajna tisztában van azzal, hogy egy folytatódó kormányzati politika akadályt jelentene számára az EU-ban, ezért „matekoznak annak érdekében, hogy ne olyan eredmény szülessen, ami számukra kedvezőtlen”.

A Politico cikkében arról is írnak, hogy Ukrajna és az Európai Bizottság arra játszik, hogy elmozdítsák Orbán Viktort, hogy újra uniós pénz folyhasson Ukrajnába. A brüsszeli lap szerint nyíltan számolnak azzal, hogy a magyar választás dönthet Kijev további finanszírozásáról és a 90 milliárd eurós háborús hitelről.

Magyar Péter, a Tisza Párt és Manfred Weber az EPP vezetője (Kép forrása: Facebook)

Az uniós diplomaták szerint egy esetleges Magyar Péter által vezetett kormány könnyebben rábólintana Kijev támogatására.

Az Európai Unió vezetői abban bíznak, hogy a Tisza-kormány elfogadja Ukrajna pénzügyi támogatását, EU-s csatlakozását, valamint hogy Magyarország orosz energiafüggőséget is megszüntetik.

Szerhij Heraszimcsuk ukrán elemző március elején szintén ezt támasztotta alá, amikor kijelentette: „Amennyiben Magyar Péter és a Tisza Párt kerülne hatalomra, Magyarország megszavazná az uniós szankciós csomagokat és támogatná Ukrajna európai uniós csatlakozását is.”

Volt ukrán kém: Zelenszkijék fizetik Magyar Péterék kampányát

Nemrég a TV2-nek nyilatkozott egy magát egykori ukrán kémnek valló férfi a Tényeknek azt állította: a politikus tavaly november óta rendszeresen kaphat pénzügyi támogatást ukrán forrásokból. A beszámoló szerint ezek nem hivatalos, úgynevezett „fekete pénzek”, amelyek az ukrán hadsereghez köthetők, és amelyek felett Volodimir Zelenszkij elnök rendelkezhet.

Az informátor állítása szerint hetente akár 5 millió euró is érkezhetett, a Tisza Párthoz jellemzően 100 eurós címletekben, vákuumcsomagolva, futárokon keresztül.

A pénzt elmondása alapján gyakran egy egyszerű sporttáskában szállították, több országon át, például Olaszországból Ausztrián keresztül Magyarországra.

A történet egyik legérdekesebb eleme az úgynevezett „aranykonvoj” ügye. A forrás szerint a közelmúltban lefoglalt szállítmány egy részét szintén Magyar Péternek szánhatták. A készpénzkötegek szállításának módja – gumipókkal rögzített csomagok, titkos kommunikációs csatornák – állítólag bevett gyakorlat az ilyen jellegű műveleteknél.

A vádak szerint a finanszírozás nem véletlenszerű, hanem tudatos stratégia része.

Az ukrán vezetés – a beszámoló alapján – egy Magyarországon bekövetkező politikai fordulatban érdekelt, és ennek érdekében hajlandó jelentős erőforrásokat mozgósítani.

A cél egy olyan kormány lehet, amely kedvezőbben viszonyul Ukrajna törekvéseihez.

A pénzmozgásokkal kapcsolatos kérdések azért is kapnak hangsúlyt, mert a Tisza Párt hivatalos bevallásai és a kampány intenzitása között jelentős eltérés látható. Maga Magyar Péter is elismerte korábban, hogy egy valódi politikai versenyhez akár 20 milliárd forintra is szükség lehet, miközben a nyilvános adatok ennél jóval alacsonyabb összegről szólnak.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)