A rendelkezés a január 1-jén hatályba lépett, a katonai szolgálat modernizációjáról szóló törvény része. A jogszabály fő eleme a 2008-as születési évjárattól kezdődően kötelező sorozás bevezetése, amelynek célja, hogy az aktív állomány létszámát a jelenlegi több mint 180 ezerről mintegy 260 ezer főre bővítsék.
A minisztérium indoklása szerint a hadseregnek „egy esetleges vészhelyzetben” tudnia kell, ki tartózkodik tartósan külföldön. A szabályozás békeidőben is érvényes, nem csak feszültség esetén vagy védelmi helyzetben.
A tárca ugyanakkor jelezte: a végrehajtási szabályok egyértelművé teszik majd, hogy az engedélyt automatikusan megadottnak kell tekinteni mindaddig, amíg a katonai szolgálat továbbra is önkéntes alapon működik.
Németországban december végén fogadták el a sorkatonaság ismételt bevezetését lehetővé tevő törvényjavaslatot a Bundestagban – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán –, a szabályozás értelmében 2027-től minden 18 éves férfi számára kötelező lesz megjelenni az orvosi alkalmassági vizsgálaton, miközben a katonai szolgálat alapvetően továbbra is önkéntes marad. Azonban az elfogadott, majd január 1-én hatályba lépett törvény szerint
ha az önkéntesek száma nem elegendő, a kormány bevezethet egy úgynevezett szükségalapú sorkatonaságot, amely akár sorsolással is kijelölheti a szolgálatra kötelezetteket.
A szabályozás értelmében 2027-től minden 18 éves férfi számára kötelező lesz megjelenni az orvosi alkalmassági vizsgálaton, miközben a katonai szolgálat alapvetően továbbra is önkéntes marad.
Aki pedig ennek nem tesz eleget, azt ezer eurós, vagyis közel 390 ezer forintos bírsággal és rendőrségi eljárással sújthatják.
A változtatások összhangban állnak Friedrich Merz kancellár céljával, miszerint Németország építse fel Európa legerősebb hagyományos hadseregét a megváltozott biztonsági környezet, különösen az orosz–ukrán háború fényében. A törvény ellen – már az előterjesztés óta – folyamatosak a tiltakozások Németországban, a szavazás napján 90 német nagyvárosban tiltakoztak a diákok a törvény ellen a tanári szakszervezetekkel és szüleikkel együtt.
A sorkatonaság visszaállítása azért is váratlan fordulat, mert a Friedrich Merz vezette vörös–fekete kormánykoalíció még a nyár elején is úgy vélte, a következő négy évben nincs realitása a rendszer visszaállításának.
A decemberihez hasonló tüntetéseket március elején is tartottak a német nagyvárosokban, a legutolsó tiltakozáson Noll Katalin, a közmédia berlini tudósítója arról számolt be, hogy a fiatalok és szüleik mellett immár nagyszüleik is megjelentek.
„Hogyha körbenézünk, akkor ezt olvashatjuk a transzparenseken, a hatalmas táblákon, hogy nem akarnak meghalni mások háborújában, nem szeretnének ágyútöltelékké válni, illetőleg nem szeretnék, nem értenek egyet azzal, hogy német pénzekből mások háborúját finanszírozzák, fegyvereket finanszírozzanak”
– számolt be a helyszínről Noll Katalin.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány február végén közölt elemzésében a kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy a sorkatonaság bevezetése Európa munkaerőpiacán is súlyos gazdasági terheket okozna. A munkaerőpiac csak egy olyan terület, ahol drasztikus változásokat idézhet elő a sorkatonaság, Wolf-Jürgen Stahl, a Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémia elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy
a sorkatonaság miatt búcsút lehet inteni a heti 40 órás munkaidőnek, ezért egyes területeken a heti 48 órás munkahét visszahozását is indokoltnak nevezte.
„Többet kell tennünk. Ez pedig azt jelenti, hogy feltételek nélkül több időt kell a biztonságunkra fordítanunk. Felkészültebbé kell válnunk, és gyorsabban kell bevethető állapotba kerülnünk” – fogalmazott Stahl.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/Toms Kalnins)