A nemzetközi piac már most idegesen reagál minden, az iráni háború eszkalációját jelentő hírre. Kedden a Brent hordónkénti ára 115 dollár fölé emelkedett, ezzel felülmúlva még az 1990 szeptemberében, Kuvait iraki lerohanása után látott korábbi rekordhavi drágulást is.
Az amerikai WTI olaj drágulása is hasonló mértékű volt: több mint 55 százalékot emelkedett márciusban, ami a 2020-as pandémiás sokk óta a legnagyobb havi ugrás. A piac üzenete világos: a háború már nemcsak a frontokon, hanem az energiaárakban is új szakaszba lépett.
A helyzet súlyát jól mutatja, hogy a drágulás nem csak a nyersolajra terjed ki. A finomított termékek piacán még látványosabb a robbanás. A kerozin és a gázolaj ára az év eleje óta nagyjából megduplázódott, az Egyesült Államokban pedig a benzin átlagára ismét négy dollár fölé emelkedett gallononként.
Több baljós jel is arra mutat, hogy a jelenlegi drágulás még messze lehet a csúcsától.
A mostani sokk kulcsa a Hormuzi-szoros. Ez a keskeny tengeri átjáró bonyolítja a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-kereskedelmének hozzávetőleg egyötödét. Ha ez az útvonal tartósan kiesik, vagy csak részben válik használhatatlanná, annak minden eddiginél súlyosabb globális inflációs következményei lehetnek.
A Morgan Stanley elemzői szerint a mostani fennakadás nagyságrendekkel több kőolajat tüntetett el a piacról, mint amit az orosz–ukrán háború kirobbanása okozott. Az orosz kínálat kiesésétől való félelem 2022-ben egészen a 139 dolláros árszintig repítette a Brent kőolaj árát.
Kapcsolódó tartalom
A mostani helyzetben ugyan még nem ugrott fel a 2022-es rekordárszintre a kőolaj ára, de a Perzsa-öböl térségében sokkal nagyobb termeléskiesés történt. Napi 10 millió hordónyi termelés állt le azokban az országokban, amelyek a mostani helyzetben nem tudják exportálni a nyersolajukat. Ez önmagában nagyobb, mint Oroszország teljes olajtermelése.
A piac egyelőre nem hiszi el, hogy a helyzet gyorsan megoldódik. A Morgan Stanley már most arra számít, hogy a Brent ára április és június között átlagosan 110 dollár körül lesz, július és szeptember között pedig 100 dollár körül alakulhat. De még ennél is figyelmeztetőbb, hogy a bank szerint az árak egyelőre nem tükrözik teljes mértékben a háborús zavarok valós súlyát, és további emelkedés jöhet addig, amíg a keresletet valamilyen módon vissza nem szorítja a piac.
Ha rövidesen nem csitul a háború, és ha Magyarország nem tudja megőrizni az orosz energiahordozók beszerzéséhez való jogát, akkor az 1000 forint feletti magyarországi üzemanyagár tartósan beáll.
Európának – és így Magyarországnak is – egy globális háborús energiaválsággal kell megküzdenie, miközben az uniós vezetés tudatosan felégette a hidakat a korábban megbízható energiaexportőrnek bizonyuló Oroszország felé. A mostani szűkös energiahelyzeten tovább ront az atomerőművek európai kivezetésének korábbi erőltetése.
Az áprilisi hónapnak különösen nagy jelentősége lesz a magyar üzemanyagárak jövőjének szempontjából. Nemcsak az árdrágulást okozó háború sorsa dőlhet el, de az április 12-én megrendezett országgyűlési választást követően eldől, hogy a kormányzó Fidesz–KDNP vagy az ellenzéki kihívó Tisza Párt alakít majd kormányt. A Tisza Párt nyíltan kiállt az orosz energiafüggőség néhány éven belüli felszámolása mellett, míg a jelenlegi kormány elkötelezett az orosz energiahordozók hosszú távú használata mellett.
Kapcsolódó tartalom
A költségeket a magyar és európai választók fogják viselni. A benzinkutakon, a logisztikai költségekben, az inflációban, és végső soron a háztartások és a vállalatok mindennapi növekvő terheiben. Tartós javulást csak a béke irányába tett lépések és az európai uniós fősodorral szembeni pragmatikus energiapolitika hozhat.
Kiemelt kép: A Lukoil orosz olajipari óriáscég egykori olajraktára Brüsszel Neder-over-Heembeek negyedében 2026. március 30-án. A belga szövetségi gazdasági szolgálat (FPS Economy) szerint másnap a dízelolaj literenkénti ára 3,33 euróra emelkedik az Irán elleni amerikai–izrael háború következtében (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)