A Daily Mail által ismertetett, a Resolution Foundation szakmai szervezet anyaga szerint, ha a háború továbbra rontja az energiahelyzetet, az átlagos éves energiaszámla szintje a júliusi árakkal kalkulálva 2100 font fölé emelkedhet.

Mindez 500 fontos éves többletet, azaz 30 százalékos emelkedést jelentene a jelenlegi árszinthez képest, ami a mai árfolyamon nagyjából 220 ezer forintnak felel meg.

A The Guardian által idézett Cornwall Insight energiaügyi szervezet elemzése is meredek áremelkedést vár. Szerintük a júliusi várható árakkal számolva a rezsiköltségek évi 1929 fontos árszintre emelkedhetnek. A becslésük szerint így nagyjából 20 százalékkal növekedhetnek az energiaárak. A brit helyzetet súlyosbítja, hogy az energiadrágulást további rossz hírek is kísérik. A Guardian szerint áprilistól a háztartásokat egyszerre terheli majd a megemelt önkormányzati adó, a magasabb vízdíj, a drágább telefon- és internetszolgáltatás, vagyis a mindennapi megélhetés költségei több területen is elszabadulnak.

A brit vezetés reakciója mindeközben óvatos és ellentmondásos. Rachel Reeves pénzügyminiszter elismerte, hogy a gazdaság gyengülhet, és dühösen beszélt Donald Trump közel-keleti háborús döntéséről, mondván: nincs világos terv arra, hogyan lehet abból kijönni. A brit kormány ugyanakkor egyelőre nem ígér széles körű segítséget az energiaszámlákhoz. A brit középosztály jelentős része könnyen magára maradhat az újabb költségsokkal.

A háttérben az is jól látszik, mennyire sérülékeny az a gazdasági modell, amely békeidőben a piac önszabályozó erejére, válság idején pedig a nemzetközi koordinációban való reménykedésre épít. A világ távoli konfliktusai nagyon gyorsan jelennek meg a háztartási számlákon.

Elég egy ellátási útvonal bizonytalanná válása, elég néhány nyugtalanító washingtoni vagy közel-keleti nyilatkozat, és máris megugranak a tőzsdei árak, amihez a lakossági energiaárak is gyorsan hozzázárkóznak.

A kiemelt kép illusztráció: (Fotó: Shutterstock)