Olajárrobbanás és tőzsdei esés: súlyosbodik az iráni konfliktus hatása

| Szerző: hirado.hu
Drágul az olaj és esnek a részvénypiacok, miközben az iráni iszlamista rezsim körüli konfliktus tovább eszkalálódik, és a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros forgalmának akadozása egyre nagyobb nyomást helyez a világgazdaságra – számolt be a BBC.

A lap tájékoztatása szerint a Brent kőolaj ára hétfőn több mint 3 százalékkal, 115 dollár fölé emelkedett, míg az amerikai olaj ára is meghaladta a 100 dollárt, ahogy fokozódik a feszültség Perzsa-öböl térségében. A drágulás rekordközeli havi növekedést vetít előre.

Az ázsiai részvénypiacok eközben jelentős veszteségeket szenvedtek el: a Nikkei 225 2,8 százalékkal, a Kospi pedig közel 3 százalékkal esett vissza.

A helyzetet súlyosbította, hogy az Iránhoz köthető húszi lázadók támadásokat indítottak Izrael ellen, miközben Teherán további lépéseket helyezett kilátásba, beleértve a tengeri útvonalak fenyegetését is. A világ olaj- és gázszállításának jelentős része a Hormuzi-szoroson halad át, amelynek forgalma nagyrészt leállt.

Donald Trump egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok akár „el is veheti Irán olaját”, és hozzátette: „nem hiszem, hogy komoly védelem lenne ott, nagyon könnyen megszerezhetnénk” a kulcsfontosságú Kharg-szigetet.

A szállítmányozási szakértő Lars Jensen arra figyelmeztetett, hogy „még ha a Hormuzi-szoros holnap varázsütésre meg is nyílna, további áremelkedések várhatók”, mivel a korábban feladott olajszállítmányok csak most érkeznek meg a finomítókba.

Hozzátette: a konfliktus hatása „lényegesen nagyobb lehet”, mint az 1970-es évek olajválsága, és figyelmeztetett, hogy a műtrágyaexport akadozása miatt „gyorsan emelkedő élelmiszerárakra” kell számítani, különösen a szegényebb országokban.

Judith McKenzie befektetési szakértő szerint az árrobbanás hatása még nem teljes: „az olajsokkok nem jelennek meg azonnal”, ugyanakkor ha hamar megoldás születik, „javítható a helyzet”.

Egy másik elemző, Andrew Lipow úgy véli, a Brent ára hamarosan elérheti a 130 dollárt is. Mint mondta: „a legnagyobb félelmem egy globális gazdasági lassulás, mert a fogyasztók egyszerűen kifogynak a pénzből”, miközben az energia- és élelmiszerárak emelkednek.

A szakértők szerint a konfliktus további eszkalációja komoly nyomást gyakorolhat a világgazdaságra, miközben a piacok egyre nagyobb bizonytalansággal néznek szembe.

Kiemelt kép: Hormuzi-szoros, 2026. március 12 (Fotó: MTI/EPA/Thaiföldi haditengerészet)

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még