Az amerikai portál szerint
egyelőre nem teljesen világos, milyen parancsot kaphatnak az újonnan az iráni terrorállam térségébe vezényelt – a portál szerint elsősorban légi szállítású – egységek.
A lapnak nyilatkozó amerikai tisztviselők azonban nem zárták ki a Hormuzi-szorosban fekvő szigetek – köztük az iszlamista olajexport 90 százalékának lebonyolításáért felelős Harg-sziget – elfoglalását, ahogy ennek lehetőségével a hirado.hu oldalán már foglalkoztunk korábban.
A Hormuzi-szorosban zajlik a globális olajszállítás 20 százalékát lebonyolítása, a tengeri átkelőt az iszlamista erők lezárták, megnyitása – valamint a kitűzött politikai cél: a teljes körű rezsimváltás – szempontjából elengedhetetlen fontossággal bír a térség szigetvilágának katonai ellenőrzésének kérdése.
A The New York Times rámutatott, rendes körülmények között Washington körülbelül 40 ezer katonát állomásoztat a közel-keleti térség országaiban, Szaúd-Arábiában, Bahreinben, Irakban, Szíriában, Jordániában, Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben és Kuvaitban. Említették még azt is, hogy a jelenleg mozgósított katonai egységek létszáma már nem tartalmazza a USS Gerald Ford repülőgép-hordozóval érkezett 4500 katonát, a hadihajót a Pentagon nemrégiben kivonta az iráni terrorállam elleni hadműveletekből és visszavonta Horvátországba.
Az év eleje óta nem látott amerikai mozgósítás zajlik a térségben, Donald Trump ultimátumot adott a terrorállamnak
Ahogy erről beszámoltunk hirado.hu oldalán, múlt héten, illetve két héttel ezelőtt újabb nagyszabású mozgósításba kezdett az Egyesült Államok az iszlamista Irán ellen, Washington ezúttal olyan katonai egységek mobilizálását rendelte el, amelyeket szárazföldi hadműveleteknél vethet be a Pentagon.
Két héttel ezelőtt az Egyesült Államok már elrendelte több ezer további tengerészgyalogos és a hadiflotta kötelékében szolgáló egység telepítését a Közel-Keletre, múlt héten pedig már sajtóhírek jelentek meg a a 82. légideszant hadosztály ejtőernyős elit alakulat mozgósításáról is. A mostani mozgósítás nem korlátozódik kizárólag a katonai egységek felvonultatására, sajtóhírek szerint
Donald Trump akár Ukrajnának szánt hadianyagot és felszerelést is bevethet az egyelőre feltételezett, következő iszlamista Irán elleni hadműveletekben.
Donald Trump amerikai elnök nemrégiben ultimátumot adott az iszlamista Iránnak:
Teherán elfogadja az amerikai feltételeket a háború lezárásáról záros határidőn belül, különben Donald Trump parancsot adhat a Harg-sziget elfoglalására.
Az amerikai elnök nem véletlenül szeretné mielőbb lezárni az eredetileg 4–6 hetes időtávra tervezett hadműveleteket, az olajpiacin feszültségek és egy energiaválság fenyegetése mellett a külkapcsolatokra is visszavezethető okok is azonosíthatók. Donald Trump ugyanis májusban szeretne tárgyalásokat folytatni Hszi Csin-ping kínai elnökkel, mivel „szeretné tudni” a kínai álláspontot a Hormuzi-szoros megvédésében való segítségnyújtásról.
Peking azonban világossá tette: ameddig tart a háború, szó sem lehet amerikai–kínai tárgyalásokról.
Kapcsolódó tartalom
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/AP/CENTCOM)