A portál idézi Lars Klingbeil szociáldemokrata pénzügyminiszter szavait, aki őrült csalásnak nevezte a nagy olajmultik ármegállapító gyakorlatát, amellyel szerinte ezek a cégek nyerészkedni akarnak az energiaválságon. Klingbeil határozott reakciót szorgalmaz azért, hogy sikerüljön megnyugtatni a fogyasztókat, mindeközben a szövetségi törvényhozás (Bundestag) egy egy olyan törvénycsomagot tárgyal, amelynek értelmében:
a Bundestag azt szorgalmazhatja a német benzinkutaktól, hogy napi egyszer emeljék csak az üzemanyagárakat.
Klingbeil mellett a szövetségi gazdasági miniszter, Katherina Reiche is az energiaválság káros hatásaira figyelmeztetett. A magas árak mellett a gazdasági tárca vezetője konkrétan arról beszélt:
tartós üzemanyaghiány alakulhat ki Németországban, ha még áprilisban vagy azután is folytatódik az iráni háború.
A kibontakozó energiaválsággal és németországi üzemanyaghiánnyal kapcsolatban az Inside Digital beszámolt a német-cseh határon tapasztalható állapotokról, a portál szerint
már most az 1973-as olajválságot idéző állapotok alakultak ki, hosszú sorokban a gépjárművezetők az üres töltőállomások előtt.
Idéznek az egyik benzinkút alkalmazottját is, aki arról számolt be, hogy a Super Plus és a dízel már csak kisebb részletekben kaphatók, az érintett benzinkút tíz kilométeres körzetében lévő töltőállomásokon pedig hasonló állapotokról számoltak be a kollégák. Komoly problémát jelent a hiányzó üzemanyag-mennyiség pótlása is, emiatt pedig nagy bizonytalanság tapasztalható – fejtette ki a töltőállomás munkatársa az Inside Digital számára.
Már a hónap elején figyelmeztettek a mostanihoz hasonló állapotok kialakulására, a szövetségi kormány továbbra sem intézkedett vagy vezetett be védett árat
Ahogy erről beszámoltunk március elején a hirado.hu oldalán, a háború kitörése utáni első két hét során a német benzinkutak szövetsége figyelmezetett arra, hogy
kormányzati intézkedés hiányában a az olajtársaságok kihasználhatják az iráni háború okozta olajpiaci helyzetet és felhajthatják az árakat, a szövetség már ekkor arra hívta fel a figyelmet: nem lehet kizárni akár a 2,5 eurós literenkénti benzinárat sem.
Ezzel összefüggésben Lars Klingbeil pénzügyminiszter már ekkor a szövetségi kormány beavatkozását sürgette – egyúttal elítélte az olajvállalatok gyakorlatát, amelyet nyerészkedésnek nevezett –, a szövetségi kabinet azonban ekkor is még csak vizsgálta a lehetséges intézkedéseket az árfelhajtás megakadályozása érdekében. Friedrich Merz német kancellár ekkor még arról beszélt: figyelemmel kísérik az energiapiacok fejleményeit, de ezt a feladatot nem lehet néhány nap alatt megoldani.
„Tudjuk, hogy ez többek között hatással lehet Németország gazdasági helyzetére is, ezért mindent megteszünk az energiapolitikai függetlenség érdekében, valamint azért, hogy a kínálat javításával hosszabb távon csökkentsük az energiaárakat”
– fogalmazott annak idején Friedrich Merz német kancellár.
Ami Friedrich Merznek nem sikerült, azt Orbán Viktor megoldotta – az iráni háború és az ukrán olajblokád hatásainak kivédésére védett árat vezetett be a kormány a benzinre és a dízelolajra
Mindeközben – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán – a magyar kormány március 9-étől, éjféltől kezdve védett árat vezetett be a benzinre és a gázolajra a Közel-Keleten kialakult olajhelyzet miatt, a részleteket még hétfő délután Orbán Viktor miniszterelnök ismertette.
Ez benzin esetén 595, míg a gázolajnál 615 forintot jelent – ismertette a kormányfő, hozzáfűzve, hogy azért, hogy ezeket az árakat tartani lehessen, megnyitják az állami tartalékkészleteket.
„A védett ár csak magyar rendszámú, magyar forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművek számára jár, és a magánszemélyekre, mezőgazdászokra, fuvarozókra, vállalkozókra egyaránt érvényes. Az intézkedés hétfő, tehát ma éjféltől életbe lép” – sorolta az érintettek körét Orbán Viktor.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)