Szibiha az Ukrinform hírügynökségnek adott interjúban úgy fogalmazott: a mostani találkozó az elmúlt időszak egyik legérdemibb egyeztetése volt, különösen a multilaterális tárgyalások szempontjából. A csúcson két teljes panel foglalkozott Ukrajnával, emellett számos kétoldalú megbeszélést is tartottak.
A második napon a találkozóhoz csatlakozott Marco Rubio amerikai külügyminiszter is. Szibiha elmondása szerint Washington határozott garanciát adott arra, hogy a PURL-program keretében Ukrajnának biztosított fegyvereket nem irányítják át más konfliktusövezetekbe.
„Megerősítést kaptunk arra, hogy sem pénzeszközöket, sem felszerelést nem vontak el az ukrajnai programból, és ilyen lépések nincsenek is tervben” – hangsúlyozta a külügyminiszter. A találkozón az is elhangzott, hogy egy újabb befolyásos ország csatlakozik a háborús agresszió bűntettét vizsgáló különleges nemzetközi bíróság létrehozásáról szóló kezdeményezéshez.
Egyértelmű utalást tett az ukrán külügyminiszter a magyar választásokkal kapcsolatban
Szibiha szerint a résztvevők egyetértettek abban, hogy Oroszország továbbra is a békefolyamat legnagyobb akadálya, ezért fenn kell tartani a nemzetközi nyomást. Ugyanakkor a külügyminiszter bírálta, hogy az Európai Unió újabb szankciós csomagját jelenleg Magyarország blokkolja. Mint fogalmazott, elfogadhatatlan, hogy egyetlen ország „túszul ejtse” az EU közös szankciós politikáját.
A miniszter szerint a partnerek körében egyre nagyobb a készség arra, hogy határozottabban reagáljanak az ilyen megosztó politikai lépésekre.
Szibiha úgy fogalmazott,
„Tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarországon április 12-én választásokat tartanak, és reméljük, hogy ez a szankciós csomag blokkolásának feloldásához vezet. ”
Ez egyúttal szerinte lehetővé tenné a 90 milliárd eurós hitel felszabadítását Ukrajna számára is. Hangsúlyozta továbbá az első részlet időben történő kifizetésének fontosságát, ahogyan arról Volodimir Zelenszkij elnök és az európai vezetők megállapodtak.
Emellett szó volt az interjúban Ukrajna európai uniós csatlakozásának útjáról is, beleértve annak szükségességét, hogy egyértelmű menetrendet határozzanak meg.
A Közel-Keletről, Csernobilról és ukrán dróntechnológiákról is szó esett
A G7-találkozón Ukrajna mellett a közel-keleti biztonsági helyzet is kiemelt téma volt. A megbeszélésekre meghívták többek között India, Szaúd-Arábia, Dél-Korea és Brazília külügyminisztereit is.
A résztvevők foglalkoztak az energiaárak emelkedésének globális hatásaival, valamint a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros helyzetével. Szibiha szerint fontos megakadályozni, hogy Oroszország a geopolitikai feszültségeket a szankciók gyengítésére vagy az olajárak növekedéséből származó bevételek növelésére használja fel.
A csúcstalálkozón szó esett a Csernobili atomerőmű sérült védőszarkofágjának helyreállításáról is. A szerkezetet egy orosz dróntámadás rongálta meg, a javítás költségét jelenleg mintegy 500 millió euróra becsülik. Franciaország kezdeményezte egy nemzetközi alap létrehozását a projekt finanszírozására, amelyet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közreműködésével valósítanának meg.
A miniszter emellett beszélt az orosz „árnyékflotta” elleni fellépésről is. A G7 országai vizsgálják annak lehetőségét, hogy megtiltsák a tengeri szolgáltatások nyújtását azoknak a tankereknek, amelyek az orosz olaj szankciók kijátszásában vesznek részt.
Szibiha szerint Ukrajna katonai tapasztalatai és technológiai fejlesztései egyre nagyobb stratégiai értéket képviselnek. Kiemelte, hogy az ukrán drón- és drónelhárító rendszerek mára geopolitikai jelentőségű erőforrássá váltak.
„A dróntechnológiánk bizonyos értelemben Ukrajna új stratégiai erőforrása” – fogalmazott.
A külügyminiszter szerint a franciaországi csúcs legfontosabb üzenete az volt, hogy a közel-keleti válságok és más globális konfliktusok ellenére Ukrajna továbbra is a nemzetközi politika középpontjában maradt.
Kiemelt kép: Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter (az előtérben, középen, majd az óramutató járásával megegyező irányban), Johann Wadephul német, Yvette Cooper brit, Marco Rubio amerikai, Jean-Noel Barrot francia, Anita Anand kanadai, Antonio Tajani olasz, Motegi Tosimicu japán külügyminiszter és Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 külügyminiszteri találkozóján a Párizs melletti Cernay-la-Ville-ben lévő Vaux-de-Cernay apátságban 2026. március 27-én (Fotó: MTI/AP/AFP pool/Alain Jocard)