Magyarország egy 65 oldalas kormányzati jelentést tett közzé a magyar baloldalt pénzügyileg támogató és koordináló nemzetközi hálózatról. László András kormánybiztos szerint a magyar baloldalhoz köthető szereplőket egy kiterjedt nemzetközi hálózat pénzeli és koordinálja.
A 2022-es országgyűlési választásokat követően kirobbant külföldi finanszírozási botrány arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenség nem elszigetelt, és hogy egy kiterjedt, tudatosan felépített rendszerről van szó.
Kapcsolódó tartalom
László András amerikai kormányzati szereplőkkel és szakértőkkel is folytatott egyeztetéseket, hogy feltárja a magyar közéletre gyakorolt külföldi befolyásolási kísérletek. A kormány által megbízott vizsgálat célja éppen ezért az volt, hogy feltárja, hogy milyen csatornákon keresztül érkeznek ezek a források, kik állnak mögöttük, és milyen hatást fejtenek ki Magyarországon.
A 2022-es választási botrány: a baloldali pártok külföldi kampánytámogatása
A jelentés egyik kiindulópontja a 2022-es választások utáni időszak, amikor nyilvánosságra került, hogy ellenzéki pártokhoz és az őket támogató szervezetekhez jelentős külföldi források érkeztek.
A dokumentum szerint „külföldről több milliárd forint értékben, közvetítő szervezeteken keresztül támogatták a magyarországi ellenzéki médiumokat és a magukat függetlennek nevező politikai aktivista szervezeteket”.
A jelentés szerint a baloldali pártok 2022-es támogatása egy tudatos hálózatépítés eredménye volt, amelynek célja a közbeszéd befolyásolása mellett „a demokratikusan választott magyar kormány megbuktatása”.
Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás bukott miniszterelnök-jelöltje maga is elismerte, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) több száz milliós külföldi támogatást kapott a 2022-es országgyűlési választási kampány alatt.
A külföldről érkezett támogatások azonban nem száz milliókban, hanem több milliárdos összegben érkeztek a baloldalhoz. Hódmezővásárhely polgármestere emellett azt is megerősítette, hogy a források a Soros Györgyhöz köthető Action for Democracy alapítványtól érkeztek.
A dokumentum szerint a magyarországi ellenzéki médiumokat és a magukat függetlennek nevező politikai aktivista szervezeteket a közvetítő intézményeken keresztül támogatták.
Magyarországon a pártfinanszírozás szigorúan szabályozott, és törvény tiltja, hogy pártok külföldről fogadjanak el támogatást. A jelentés szerint azonban a rendszer éppen ezt a tilalmat kerüli meg, így a milliárdos összegek nem közvetlenül a pártokhoz érkezett, hanem civil szervezeteken, a médián és egyéb szereplőkön keresztül.
Egy idézett nemzetközi elemzés ezt nyíltan megfogalmazza: „A politikai pártoknak nyújtott támogatást civil társadalomnak nyújtott támogatásként nyújtják a donorok.” Ez a gyakorlat lehetővé teszi, hogy a politikai befolyásgyakorlás formálisan megfeleljen a jogszabályoknak, miközben ténylegesen mégis politikai hatást ér el.
A Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) legalább 153 olyan szervezetet támogat Magyarországon, amelyek a magyar közélet aktív szereplői (Kép forrása: Kormány.hu)A jelentés szerint Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének politikai színre lépésével ismét aktivizálódtak a külföldi finanszírozási hálózatok. Az Action for Democracy 2023-ban mintegy 1,3 millió dollárral (közel 460–500 millió forinttal) támogatta az Estratos Digitalt, amely a korábbi, 2022-es kampányfinanszírozási botrányban érintett DatAdat hálózat jogutódja. A cég vezetői korábban az Obama-adminisztrációhoz tartoztak, befektetői pedig amerikai demokrata donorok.
Mint írták, a Estratost a Tisza Párt elődszervezete, a Talpra Magyarok adatkezelési tájékoztatója is feltüntette. Emellett a párt külügyi főtanácsadója, Orbán Anita több nemzetközi – részben Soros-hálózathoz kötődő – szervezetben is szerepet vállalt, köztük az European Council on Foreign Relationsben, amely szintén jelentős nemzetközi támogatásokban részesült.
Civil szervezetek mögé bújt baloldali befolyás
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a külföldi források jellemzően nem közvetlenül érkeznek Magyarországra, hanem egy többszintű, nemzetközi hálózaton keresztül jutnak el a végső kedvezményezettekhez.
„A magyarországi szervezetekhez gyakran két- vagy háromszoros áttétellel érkeztek meg az amerikai költségvetési források, azt a látszatot keltve, hogy a forrás magánadományból származik.” Ez a gyakorlat nemcsak a pénzek eredetét rejti el, hanem azt is, hogy valójában közpénzekről van szó.
A rendszerben amerikai kormányzati szervek, a velük együttműködő alapítványok, nemzetközi NGO-k és regionális közvetítők vesznek részt. Rajtuk keresztül jutnak el „dollár- és eurómilliók magyar közvetítő szervezetekhez, majd baloldali médiumokhoz, és magukat civilnek hazudó szervezetek tucatjaihoz”.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a finanszírozás elsődleges célpontjai nem a politikai pártok, hanem a közvélemény formálására képes szereplők. „A külföldi politikai beavatkozások elsősorban nem közvetlenül politikai pártokhoz érkeznek, hanem a baloldali médiába, újságírókhoz, véleményformálókhoz, politikai aktivista szervezetekhez” – áll a dokumentumban.
Kapcsolódó tartalom
Ez a stratégia jól illeszkedik a modern politikai kommunikáció logikájához, ahol a narratívák alakítása kulcsszerepet játszik. A közvetett befolyás sok esetben hatékonyabb, mint a közvetlen pártfinanszírozás.
Megjelentek olyan technikák is, mint a mikroadományok, a kriptovaluták használata, vagy egyes személyek közvetlen támogatása. Emellett fontos szerepet kapnak a természetbeni támogatások is, többek között a kutatások, kommunikációs eszközök, jogi segítség vagy aktivisták biztosítása. Ezek sokszor nehezebben észlelhetők, mégis komoly hatással vannak a politikai folyamatokra.
A külföldi támogatók ideológia elvárásai
A jelentés szerint a támogatások nem értéksemlegesek, és a finanszírozók gyakran konkrét tartalmi és ideológiai elvárásokat is megfogalmaznak. A dokumentum kiemeli, hogy az amerikai programok esetében a sokszínűség, egyenlőség és befogadás (DEI) elveinek integrálása stratégiai prioritássá vált, és egyre hangsúlyosabban jelennek meg az LMBTQ-jogokkal kapcsolatos célok is.
Ez azt jelenti, hogy a finanszírozás nem pusztán anyagi támogatást jelent, hanem egyfajta irányt is szab a támogatott szervezetek működésének és kommunikációjának.
„Évtizedek alatt egy globális NGO-iparág épült ki. Ezt elsősorban az amerikai adófizetők pénzéből finanszírozták” – olvasható a dokumentumban.
A rendszerhez azonban más források is csatlakoznak, mint példáié európai uniós programok, valamint különböző nyugati kormányok támogatásai. Ez tovább növeli az átláthatatlanságot, és megnehezíti a pénzmozgások nyomon követését.
Kapcsolódó tartalom
Egy 2025-ös jelentésre hivatkozva azt is kiemelik, hogy az EU-s támogatások esetében szinte semmilyen betekintést nem enged az Európai Bizottság a források felhasználásába, ami komoly átláthatósági problémákat vet fel.
A jelentés összegzése szerint a külföldi finanszírozás kérdése alapvetően a demokratikus önrendelkezésről szól. Ha a közéletet külső források és érdekek alakítják, az hosszú távon alááshatja a demokratikus intézmények működését.
A dokumentum ezért nemcsak a múlt feltárását tekinti feladatának, hanem a jövőbeni beavatkozási kísérletek megelőzését, hogy a magyar közélet alakítása a magyar választók, ne pedig a külföldi finanszírozók hálózatán múljon.
Kiemelt kép forrása: Alapjogokért Központ