A világpolitika ritkán vált irányt egyik napról a másikra. Inkább lassú elmozdulások, egymásra rakódó válságok és új logikák formálják át. A CFR elemzése szerint 2026-ban már nem kérdés a világrend átalakulása és öt nagy trendet azonosít, amik kirajzolják az új korszak körvonalait.
I. Verseny a nyersanyagokért
A CFR szerint geopolitika új fókusza sokkal jobban irányul a kritikus ásványkincsekre és nyersanyagokra, azok feldolgozóüzemeire és az ellátási láncokra, mint eddig. A technológiai fejlődés következtében nélkülözhetetlenebbé válnak olyan anyagok, mint a lítium, a kobalt, a grafit vagy a ritkaföldfémek, birtoklásuk pedig a 21. század stratégiai fegyvere kehet. Különösen Kína dominanciája rázta fel a világot: nemcsak a kitermelésben, hanem a feldolgozásban is szinte megkerülhetetlenné vált.
A kiszolgáltatottság azért veszélyes, mert a modern gazdaság – hadiipartól az elektromos autókig – ezekre az anyagokra épül. Egyetlen exportkorlátozás is egész iparágakat béníthat meg.
Nem véletlen, hogy Washington és szövetségesei lázas tempóban próbálják kivonni magukat a kínai függésből, még akkor is, ha ez drágább, lassabb és politikailag kényelmetlenebb megoldásokkal jár.
Venezuela amerikai kontroll alá vonása, vagy a Grönlandra kinyilváníttatott területi igények azt jelzik, hogy korábban elképzelhetetlennek tartott lépéseket is megtehetnek a nagyhatalmak a pozíciójuk erősítésére. Kiemelt versengés indulhat az Arktisz ásványkincseiért is, de nemzetközi egyezmények ellenére még az Antarktiszra kiterjedő tilalom vége is elképzelhető az előttünk álló évtizedekben.
Olajkút (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)II. Vámok a szabadkereskedelem helyett
A globalizáció egyik alappillére, a szabadkereskedelem repedezni kezdett. A vámok visszatértek, és egyre kevésbé tárgyalási eszközként, sokkal inkább tartós politikai fegyverként működnek. Donald Trump kereskedelempolitikája nem ingatta meg a nemzetközi rendszert, de kezdetben nagy pánikot okozott.
Kapcsolódó tartalom
A vámok mellékhatása, hogy sok termék és szolgáltatás ára megdrágul, de a vámok által védett gazdaság végső soron stabilabb alapokon épülhet újjá. A kockázat abban rejlik, hogy a drágulások nem egyszer emelik meg az árakat, hanem folyamatosan jelen lesznek, ami alááshatja a bizalmat. Egyelőre nem világos, hogy az Amerika által indított vámcsata megáll-e a jelenlegi szinten és végleges kiegyezés történik, vagy egyre több állam folyamodik hasonló eszközökhöz.
III. Újrafegyverkezés
A hidegháború logikája térhet vissza, és egyre több pénzt mehet a fegyverkezésre. A nukleáris fegyverzetkorlátozás is gyengülőben van: Oroszország, az Egyesült Államok és Kína egyszerre növelik arzenáljukat.
A fegyverkezési hullám fokozatosan eljut a kisebbek államok szintjére is, ez pedig növeli a helyi konfliktusok esélyét is. A fegyverkezés pozitív mellékhatása az európai stratégiai önállóság létrejötte, és a gazdaságélénkítő hatások lehetnek.
Az első magyar gyártmányú Lynx KF-41 gyalogsági harcjármű átadása a Rheinmetall Hungary Zrt. zalaegerszegi gyárában (Fotó: MTI/Katona Tibor)IV. Elektrifikáció
Miközben a világpolitika váratlan fordulatokat vesz, a technológiai és energetikai forradalom tovább zajlik. Egyre inkább az elektromosság válik a gazdaság gerincévé, és úgy tűnik ezzel a világ lassan túllép az kőolaj alapú gazdaságon. A területen Kína tűnik az éllovasnak, amely gazdaságának modern „elektroállamként” a jövőben nem az olaj, a gáz és a szén adja lendületét, hanem az áram, az akkumulátorok és a digitális hálózatok.
Kapcsolódó tartalom
Ez a modell alapjaiban különbözik az eddigiektől. Napelemek, vízerőművek, szerverközpontok, mesterséges intelligencia, elektromos autók, okos eszközök és okos városok. Ha elakad az olaj utánpótlása, az hamar válságot okoz.
Ha egy ritkaföldfém szállítmány késik, ami a technológia forradalom szempontjából létfontosságú, az csak a jövőben okoz gondot. Ez a különbség sok ország számára vonzóbbá teszi az elektrifikációt, még akkor is, ha ezzel újfajta függőségek alakulnak ki.
V. Mindenki csak magára számíthat
Miközben a világ egyre több konfliktussal küzd, aközben egyre kevesebb segítség jut a legrosszabb helyzetben lévők felé. Az amerikai és európai segélyek drasztikus csökkentése humanitárius vákuumot teremtett, amelynek legnagyobb vesztesei a szegénységben élő nők és a gyermekek.
Az Egyesült Államok, úgy döntött, hogy nemzetközi segélyezési programjainak nagy részét megszünteti, és a saját állampolgárainak életszínvonal növelésére koncentrál.
Európa figyelmét az köti le, hogy talpra állítsa a gazdaságát és hogy harcban tartsa Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban. Ekkora terhek mellett nem lenne meglepő, ha a világ többi részének kevesebb segítséget nyújtana.
Mindez nem elszigetelt jelenség, hanem a világrend átalakulásának egyik leglátványosabb következménye. Az a korszak, amelyben a nagyhatalmak globális felelősséget vállaltak a világ válságövezeteiért mostanra véget ért. Most egy olyan rendszer következik, ahol az államok elsősorban saját biztonságukra, gazdaságukra és társadalmi stabilitásukra koncentrálnak, még akkor is, ha ennek ára a nemzetközi együttműködés visszaszorulása.
Kiemelt kép: A Fehér Ház képén Donald Trump amerikai elnök (j) Pete Hegseth hadügyminiszter (b) és John Ratcliffe CIA-igazgató (k) társaságában az amerikai hadsereg venezuelai műveletét figyeli Palm Beach-i Mar-a-Lago rezidenciájáról 2026. január 3-án. A művelet során az amerikai katonák elfogták, majd az Egyesült Államokba szállították Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét (Fotó: MTI/EPA/Fehér Ház)