A EurAsia Daily szerint jelentős mértékben emelkedett a gáz ára Európában az elmúlt időszakban, a holland TTF gáztőzsdén az egy hónapra előre leadott gázárak ezer köbméterenként 458 dollárról 488 dollárra emelkedtek.
Két héttel ezelőtt, szombaton egy sarkvidéki légtömeg érte el Finnországot, emiatt az északi ország mellett több európai ország is aktívan fogyasztja a gázt a tárolóegységekből, amelyek – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán – a vártnál gyorsabb ütemben ürülnek. Január végére a gázkészletek a feltöltési szint 45 százaléka alá estek, és egyre valószínűbb, hogy az európai gáztározók tartalékai 25 százalék alá fognak esni, a négy évvel ezelőtti szinthez képest. A sarkvidéki légtömeg az északi országok gázfogyasztását megemelte, ami az árakat is felhajtotta. Az EurAsia Daily szerint
Finnországban a gázárak 625 dollárról 680 dollárra ugrottak ezer köbméterenként.
Finnországban a fatüzelés jelentős szerepet játszik, amelynek költségei az elmúlt években jóval kisebb mértékben emelkedtek, mint a földgáz vagy az elektromos energia ára, derül ki a Századvég Európa Projekt kutatásának eredményeiből. Az EurAsia Daily szerint továbbá a stabil norvég export és a magas LNG-készletek ugyan elméletileg támogathatják a gázkínálatot, azonban az európai gáztározók gyorsabb ütemben merülnek ki egyrészről, másrészről az LNG-ellátást pedig nehéz helyzetbe hozzák az Egyesült Államokban tomboló fagyok, ennek köszönhetően az amerikai LNG-üzemek jelentősen, mintegy 48 százalékkal csökkentették működésüket, ami az LNG exportjának csökkenéséhez vezet, jelentős aggodalmakat keltve ezzel az európai piacokon.
Január végére a német gáztározók még a 41 százalékos töltöttségi szintet sem érték el, a gázhiány elsődleges oka az, hogy a beérkező cseppfolyósított földgázt (LNG) – aminek folyamatosan emelkedik a beszerzési ára – a lakosság közvetlenül és azonnal felhasználja, miközben az ország alig képez stratégiai tartalékot földgázból.
Nemsokkal jobbak a kilátások az olajpiacon sem, ahol több tényező együttállása ronthat a helyzeten az EurAsia Daily szerint. Ezek:
- az amerikai nyilatkozatok és katonai lépések,
- a kazahsztáni kitermelés visszaesése,
- az orosz–ukrán háború.
Donald Trump amerikai elnök azt szeretné, ha az olaj ára 50 dolláron maradna, miközben a nyersanyagok ára továbbra is emelkedik. Az északi-tengeri Brent olaj hordónkénti ára két héttel ezelőtt 64,1 dollárról 66 dollárra emelkedett. Az áremelkedést a hírportál azzal indokolja, hogy az Egyesült Államok jelentős csapatösszevonást hajt végre az iráni térségben. A perzsa állam napi 3,2 millió hordó olajat termel, és a termelés tekintetében a negyedik legnagyobb OPEC-tagnak minősül.
Kazahsztánban pedig baleset miatt állt le a termelés a Tengiz mezőn, ez pedig újabb csapást jelentett a kazah olajexportra, mivel a JP Morgan becslése szerint a Tengiz adja Kazahsztán termelésének felét, és a halasztás február végéig tart, napi 700 hordóval csökkentve az ország termelését. A Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium tengeri terminálja november óta próbálja újra üzembe helyezni a második távkikötő berendezését az ukrán fegyveres erők támadása után, és csökkentett kapacitással működik – írja az EurAsia Daily.
A portál még arról is írt, hogy az európai szénárak lassan reagáltak a gázárakra a szén-dioxid-kibocsátási kvóták miatt. Az Antwerpen–Rotterdam–Amszterdam-csomópontból (ARA) egy hónapra előre szállított szén ára tonnánként 97,8 dollárról 99,5 dollárra emelkedett. A Századvég Európa Projekt kutatása keretében vizsgálta az európai polgárok, köztük a magyar emberek attitűdjeit a brüsszeli karbonadóval kapcsolatban. Az elemzés – amelyről beszámoltunk a hirado.hu oldalán – szerint a brüsszeli karbonadóról szóló uniós javaslatot az európai polgárok 59 százaléka, azon belül pedig a magyarok 79 százaléka ellenzi.
Brüsszel betiltotta az orosz gázimportot, a szakértők szerint a döntés rezsiválságba sodorja Európát
Mindeközben az Európai Unió múlt hétfőn végső jóváhagyást adott a 2027 végéig szóló orosz gázimporttilalomra, így jogilag is kötelezővé vált, hogy az unió megszakítja kapcsolatait korábbi legnagyobb beszállítójával.
A mostani EU-törvény tiltja az új orosz gázszerződések aláírását, és megköveteli, hogy a meglévő megállapodásokat fel kell mondani a tilalom betartása érdekében.
Orbán Viktor miniszterelnök még a törvény megszületése előtt közölte, hogy Magyarország beperli az Európai Bizottságot, ha a magyar vétót kikerülve hoz döntést az orosz gáz- és olajvásárlás elleni szankciók ügyében. Ezzel összefüggésben – erről is beszámoltunk a hirado.hu oldalán – február 3-án, kedden közölte legfrissebb elemzését az Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány, amelyben a brüsszeli karbonadó és az elhibázott szankciós politika káros hatásaira hívták fel a figyelmet. A Századvég megjegyzi,
az uniós lakosság 20 százaléka nem képes megfelelően felfűteni az otthonát, míg 28 százaléka az elmúlt egy évben legalább egyszer anyagi okok miatt nem tudta időben rendezni közüzemi tartozásait.
Az egyes tagállamok közötti eltéréseket elsősorban az alkalmazott tarifaszabályozási gyakorlatok, valamint a háztartások alkalmazkodóképessége magyarázza. A fűtési nehézségekkel küzdők aránya Magyarországon a legalacsonyabb (5 százalék), ezt Finnország (10 százalék) és Luxemburg (12 százalék) követi, ezzel szemben Franciaországban (28 százalék), Cipruson (30 százalék) és Görögországban (45 százalék) a legnagyobb az érintettek aránya.
A kedvező magyar helyzet elsősorban a rezsicsökkentési program eredménye, amely szigorú hatósági árszabályozás révén az Európai Unió legalacsonyabb lakossági energiadíjait biztosítja.
Emiatt a közüzemi díjak befizetésével kapcsolatos nehézségek tekintetében is Magyarország áll az első helyen a legalacsonyabb aránnyal (14 százalék). Ezt Ausztria és Svédország követi, egyaránt 21 százalékos értékkel. A rangsor végén – hasonlóan a fűtési problémákhoz – Görögország (45 százalék) és Ciprus (40 százalék) található, míg Írországban ez az arány 39 százalék.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc)