Rutte szavai szerint a katonai támogatást Ukrajnának azok a nyugati országok adják, amelyek az úgynevezett tettre készek koalíciójához csatlakoztak. Hozzátette, hogy „a szövetség más tagjai más módon fognak segíteni”.
„Az Egyesült Államok, Európa és Kanada kifejezték készségüket arra, hogy bizonyos garanciákat, biztonsági biztosítékokat adjanak.
Az úgynevezett tettre készek koalíciója folyamatos előrelépést ér el ezeknek a garanciáknak a kidolgozásában, amelyekről már a múlt hónapban Párizsban megállapodtak” – mutatott rá.
A főtitkár ugyanakkor megjegyezte, hogy a háború befejezéséről szóló megállapodás elérése nehéz döntéseket fog igényelni.
Kapcsolódó tartalom
„Ukrajnának azt kell látnia, hogy minden áldozat, amelyet meghoztak, minden elveszített élet, minden nehéz pillanat, amelyen keresztülmentek, nem fog rövid időn belül megismétlődni, hogy a béke tartós lesz, és hogy az aláírandó dokumentumokat a nagy országok be fogják tartani.
Nem szeretnének egy második budapesti memorandumot vagy újabb minszki megállapodásokat,
ugye?” – jelentette ki Rutte.
A főtitkár megerősítette a NATO Ukrajna iránti változatlan és kiemelt támogatását, és biztosított afelől, hogy az országra irányuló figyelme a globális kihívások ellenére sem csökken. „Ez igaz volt Oroszország teljes körű inváziója előtt is, igaz volt 2022. február 24-én, és attól a pillanattól kezdve minden egyes nap igaz maradt” – szögezte le.
Megjegyezte, hogy Putyin – sok más emberhez hasonlóan – azt gondolta, az orosz csapatok győzni fognak, és hogy Ukrajna gyenge, ám ez tévedés volt: Ukrajna erősnek bizonyult.
„A szövetség napi szintű párbeszédet folytat Ukrajnával, és naponta szállít felszerelést az ukrán fegyveres erőknek annak érdekében, hogy ma meg tudják védeni magukat, és holnap el tudjanak rettenteni bármilyen agressziót” – hangsúlyozta a NATO főtitkára.
Ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán, a Financial Times a béketárgyalásokra rálátó források alapján arról írt, hogy Ukrajna megállapodott nyugati partnereivel, hogy amennyiben Oroszország megsértene egy tűzszüneti megállapodást a jövőben, akkor arra Európa és az Egyesült Államok összehangolt katonai válaszlépéssel fog reagálni. A javaslatot ukrán, európai és amerikai tisztviselők több alkalommal is megvitatták decemberben és januárban, ennek értelmében:
- a fegyverszünet Oroszország általi megsértése egyrészt 24 órán belüli válaszlépéseket vonna maga után – kezdve a diplomáciai figyelmeztetésekkel és az ukrán hadsereg részéről a jogsértés leállításához szükséges intézkedésekkel;
- ha a harcok ezután is tovább folytatódnának, akkor a második fázisban már be is avatkoznának a harcokba az úgynevezett tettre készek koalíciójának erői;
- Ha pedig az incidens egy átfogó támadássá alakulna, akkor az első lövéstől számított 72 óra után egy újabb nyugati támogatású haderőt vetnének be összehangolt módon – ennek pedig már az amerikai hadsereg is része lenne a lap forrásai szerint.
A megállapodás számos részletét azonban még nem tisztázták, és ami a legfontosabb: a biztonsági garanciákhoz előbb egy tartós tűzszünet kell, amely még nem valósult meg.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart Kijevben 2026. február 3-án (Fotó: MTI/AP/Szergej Gric)