Január utolsó hétvégéjén Zágráb adott otthont az Európai Néppárt vezetőinek zárt körű találkozójának. A Mandiner beszámolója szerint a kétnapos egyeztetésen részt vett Friedrich Merz német kancellár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, valamint Manfred Weber, az EPP elnöke is. A nyilvánosságra került csoportképek alapján ugyanakkor a szintén az EPP-frakcióhoz tartozó Tisza Párt képviselői nem voltak jelen az eseményen.
Csoportkép az Európai Néppárt (EPP) zágrábi informális találkozójának résztvevőiről 2026. január 31-én (Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat)A tanácskozást követően Manfred Weber tartott sajtótájékoztatót, amelyen egyértelművé tette: a megbeszélések során abban állapodtak meg, hogy a háború folytatása és Ukrajna további támogatása az Európai Néppárt egyik kiemelt prioritása marad.
Weber szerint emellett arról is döntés született, hogy az Európai Uniót katonai szövetséggé kell fejleszteni, valamint ki kell terjeszteni a minősített többségi szavazás alkalmazását az uniós döntéshozatalban. Utóbbi pedig a gyakorlatban a tagállamok vétójogának jelentős korlátozását, akár megszüntetését jelentené.
„Az volt a kérdés, hogy az Európai Unió készen áll-e erre a történelmi pillanatra. A vita eredményeként az Európai Néppárt a Lisszaboni Szerződés hatékonyabb végrehajtásán fog dolgozni” – fogalmazott Weber. Példaként említette, hogy bővítenék azon területek körét, ahol minősített többségi szavazással születhetnek döntések az EU-ban.
Kapcsolódó tartalom
Jelenleg az uniós vezetők számos jogalkotási kérdésben – többek között az energia- és klímapolitika, valamint a kutatás és innováció területén – már minősített többséggel döntenek. Ugyanakkor a közös kül- és biztonságpolitika, az unió pénzügyei, illetve a tagsági kérdések továbbra is egyhangú döntést igényelnek.
A Politico értesülései szerint az Európai Néppárt célja, hogy a jövőben ne fordulhasson elő a tavalyihoz hasonló helyzet, amikor Robert Fico szlovák miniszterelnök megvétózta az Oroszországgal szembeni szankciókat.
Weber a védelem megerősítésével kapcsolatban kiemelte: a katonai együttműködés erősítése már most is szerepel a Lisszaboni Szerződésben, eddig azonban nem dolgozták ki annak gyakorlati megvalósítását. Felidézte a szerződés 42. cikkének (7) bekezdését is, amely kimondja: amennyiben egy uniós tagállamot fegyveres támadás ér, a többi tagország köteles minden rendelkezésére álló eszközzel segítséget és támogatást nyújtani.
Weber szerint az európai jogszabályokban szereplő kötelezettségvállalás még erősebb is, mint a NATO 5. cikkében rögzített kollektív védelem.
Ez pedig azt is jelentené, hogy Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozása potenciálisan egész Európát belesodorhatná egy Oroszországgal folytatott fegyveres konfliktusba.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke (Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat)